{"id":52464,"date":"2014-12-10T17:55:00","date_gmt":"2014-12-10T16:55:00","guid":{"rendered":"http:\/\/stockportal.hu\/?p=52464"},"modified":"2014-12-10T17:25:47","modified_gmt":"2014-12-10T16:25:47","slug":"emelkedett-az-adoterheles-az-oecd-orszagokban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/emelkedett-az-adoterheles-az-oecd-orszagokban\/","title":{"rendered":"Emelkedett az ad\u00f3terhel\u00e9s az OECD-orsz\u00e1gokban"},"content":{"rendered":"

Rekordk\u00f6zeli szintre emelkedett az \u00e1tlagos ad\u00f3terhel\u00e9s a Gazdas\u00e1gi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si \u00e9s Fejleszt\u00e9si Szervezet (OECD) tagorsz\u00e1gaiban tavaly: a nemzeti k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sekbe befizetett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ad\u00f3k \u00e9s j\u00e1rul\u00e9kok a brutt\u00f3 \u00f6sszterm\u00e9k (GDP) 34,1 sz\u00e1zal\u00e9kra r\u00fagtak, 0,4 sz\u00e1zal\u00e9kponttal haladt\u00e1k meg az el\u0151z\u0151 \u00e9v m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/strong>
\n

<\/div>\r\n<\/div>\n

A tavalyi adat nagyon k\u00f6zel \u00e1ll a 2007-ben m\u00e9rt 34,2 sz\u00e1zal\u00e9kos \u00e9s a 2000-ben el\u00e9rt 34,3 sz\u00e1zal\u00e9kos rekordszinthez.
\nMagyarorsz\u00e1gon 0,4 sz\u00e1zal\u00e9kponttal 38,9 sz\u00e1zal\u00e9kra emelkedett az ad\u00f3teher, amivel az orsz\u00e1g az els\u0151 harmadban tal\u00e1lhat\u00f3, a tizedik helyen \u00e1ll.
\nA 34 legfejlettebb gazdas\u00e1got t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 szervezet szerd\u00e1n kiadott jelent\u00e9se szerint az ad\u00f3terhel\u00e9s n\u00f6veked\u00e9se t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151re vezethet\u0151 vissza, nemcsak az ad\u00f3k emel\u00e9s\u00e9re. B\u00e1r sok orsz\u00e1gban emelt\u00e9k az ad\u00f3kat \u00e9s kisz\u00e9les\u00edtett\u00e9k az ad\u00f3alapokat, az ad\u00f3bev\u00e9telek a szab\u00e1lyoz\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is n\u00f6vekedhetnek, p\u00e9ld\u00e1ul er\u0151s gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s eset\u00e9n.
\nA tag\u00e1llamokat tekintve a GDP sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban m\u00e9rt ad\u00f3teher D\u00e1ni\u00e1ban volt a legmagasabb tavaly, 48,6 sz\u00e1zal\u00e9kkal. A list\u00e1n Franciaorsz\u00e1g (45,0 sz\u00e1zal\u00e9k), Belgium (44,6), Finnorsz\u00e1g (44,0), Sv\u00e9dorsz\u00e1g (42,8), Olaszorsz\u00e1g (42,6), Ausztria (42,5), Norv\u00e9gia (40,8), Luxemburg (39,3) \u00e9s Magyarorsz\u00e1g (38,9) k\u00f6vetkezik. Az ad\u00f3teher Mexik\u00f3ban a legalacsonyabb 19,7 sz\u00e1zal\u00e9kkal, majd Chile (20,2 sz\u00e1zal\u00e9k), D\u00e9l-Korea (24,3) \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok (25,4) k\u00f6vetkezik.
\nTavaly az el\u0151z\u0151 \u00e9vhez k\u00e9pest Portug\u00e1li\u00e1ban \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban ugrott meg a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben az ad\u00f3terhel\u00e9s, 2,2, illetve 1,7 sz\u00e1zal\u00e9kponttal, a m\u00e1sik v\u00e9gletet Norv\u00e9gia \u00e9s Chile jelenti, a terhel\u00e9s 1,5, illetve 1,2 sz\u00e1zal\u00e9kos cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel.
\nPascal Saint-Amans, az OECD ad\u00f3politikai k\u00f6zpontj\u00e1nak igazgat\u00f3ja ugyanakkor hangs\u00falyozta, hogy neh\u00e9z \u00f6sszehasonl\u00edtani az adatokat, mivel az ad\u00f3z\u00e1s olyan ter\u00fclet, amely minden orsz\u00e1gban m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s, \u00f6sszef\u00fcgg a t\u00f6rt\u00e9nelemmel \u00e9s a kult\u00far\u00e1val is. Nagyon nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get okoz az ad\u00f3terhel\u00e9sben p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy ingyenes vagy fizet\u0151s-e a fels\u0151oktat\u00e1s, vagy hogy az eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1s\u00e9rt \u00e1llami vagy mag\u00e1nkassz\u00e1kba kell-e fizetni.
\nAz ad\u00f3- \u00e9s j\u00e1rul\u00e9kfizet\u00e9seknek nemcsak a nagys\u00e1ga, hanem \u00f6sszet\u00e9tele is nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket mutat orsz\u00e1gonk\u00e9nt. Egy tendencia azonban mindenhol megfigyelhet\u0151: hossz\u00fa t\u00e1von tekintve az \u00e1ltal\u00e1nos forgalmi ad\u00f3 (\u00e1fa) m\u00e9rt\u00e9ke jelent\u0151sen emelkedett. M\u00edg 1976-ban az OECD-tagorsz\u00e1gokban 15,5 sz\u00e1zal\u00e9k volt az \u00e1fa \u00e1tlagos \u00e9rt\u00e9ke, tavalyra 19,1 sz\u00e1zal\u00e9kra n\u00f6vekedett. Az \u00e1tlag m\u00f6g\u00f6tt egyes orsz\u00e1gokban vannak mentess\u00e9gek, vagy alacsonyabb \u00e1fa terheli az alapvet\u0151 \u00e1rucikkeket, kultur\u00e1lis vagy sportterm\u00e9keket.
\nAz OECD, amely ink\u00e1bb a fogyaszt\u00e1st \u00e9s az ingatlanokat terhel\u0151 ad\u00f3z\u00e1s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t p\u00e1rtolja, semmint a mag\u00e1nszem\u00e9lyek \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1sok j\u00f6vedelmi ad\u00f3j\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9t, \u00fagy v\u00e9li, hogy m\u00e9g van mozg\u00e1st\u00e9r az ad\u00f3bev\u00e9telek gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Pascal Saint-Amans szerint az \u00fajrafeloszt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l jobb lenne „egy kiss\u00e9 magasabb kulccsal sz\u00e9les b\u00e1zist ad\u00f3ztatni” \u00e9s a legszeg\u00e9nyebbeknek visszajuttatni ebb\u0151l.
\nAz \u00e1f\u00e1t gyakran „igazs\u00e1gtalan” ad\u00f3nak tekintik, mert a legszeg\u00e9nyebbeknek is ugyan\u00fagy meg kell fizetni. Ennek orvosl\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb orsz\u00e1gban alacsonyabb \u00e1fakulcsot \u00e1llap\u00edtottak meg az \u00e9lelmiszerekre vagy az energiahordoz\u00f3kra. Ezt a gyakorlatot megk\u00e9rd\u0151jelezi az OECD egyik tanulm\u00e1nya, amely bebizony\u00edtja, hogy „legjobb esetben a gazdag h\u00e1ztart\u00e1sok ugyanannyira haszon\u00e9lvez\u0151i ennek a politik\u00e1nak, mint a szeg\u00e9nyek, a legrosszabb esetben pedig a gazdag h\u00e1ztart\u00e1sok sokkal t\u00f6bbet nyernek abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9kben, mert j\u00f3val t\u00f6bbet fogyasztanak”. Az OECD ez\u00e9rt \u00fagy v\u00e9li, hogy az \u00e1fakulcs cs\u00f6kkent\u00e9se nagyon rossz eszk\u00f6z, ha a szeg\u00e9ny h\u00e1ztart\u00e1sok megseg\u00edt\u00e9se a c\u00e9l.(MTI)<\/p>\n

http:\/\/www.oecd.org\/tax\/tax-policy\/revenue-statistics-19963726.htm<\/a><\/p>\n

 <\/p>