{"id":49569,"date":"2014-11-12T13:52:17","date_gmt":"2014-11-12T12:52:17","guid":{"rendered":"http:\/\/stockportal.hu\/?p=49569"},"modified":"2014-12-12T12:16:56","modified_gmt":"2014-12-12T11:16:56","slug":"devizahitelek-suranyi-gyors-rendezesre-van-szukseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/devizahitelek-suranyi-gyors-rendezesre-van-szukseg\/","title":{"rendered":"Devizahitelek – Sur\u00e1nyi: gyors rendez\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g"},"content":{"rendered":"

Sur\u00e1nyi Gy\u00f6rgy szerint a devizahitelesek helyzet\u00e9nek gyors rendez\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g, hiszen min\u00e9l tov\u00e1bb h\u00faz\u00f3dik a teljes megold\u00e1s, ann\u00e1l m\u00e9lyebb sebeket kap a magyar gazdas\u00e1g \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer.<\/strong>
\n

<\/div>\r\n<\/div>\n

A Magyar Nemzeti Bank kor\u00e1bbi eln\u00f6ke szerd\u00e1n Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n, a Magyar K\u00f6zgazdas\u00e1gi T\u00e1rsas\u00e1g megyei szervezet\u00e9nek felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re a helyi f\u0151iskol\u00e1n tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban \u00fagy v\u00e9lte, hogy a devizahitelesek helyzet\u00e9nek gyors rendez\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g, hiszen min\u00e9l tov\u00e1bb h\u00faz\u00f3dik a teljes megold\u00e1s, ann\u00e1l m\u00e9lyebb sebeket kap a magyar gazdas\u00e1g \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer.
\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen „f\u00e1j\u00f3nak” nevezte, hogy az eddigi int\u00e9zked\u00e9sek nem t\u00e9rnek ki annak a 120 ezer csal\u00e1dnak a „sors\u00e1ra”, amelyek \u00e9vek \u00f3ta nem tudj\u00e1k a felvett k\u00f6lcs\u00f6n\u00fcket t\u00f6rleszteni.
\nAz egykori jegybanki vezet\u0151 aki 1990 \u00e9s 1991, majd 1995 \u00e9s 2001 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9tszer is ir\u00e1ny\u00edtotta az MNB-t, azt hangs\u00falyozta, hogy<\/span><\/p>\n

„minden k\u00e9sedelem jelent\u0151s k\u00f6lts\u00e9gekkel, kiad\u00e1sokkal j\u00e1r”,<\/strong> <\/span><\/p><\/blockquote>\n

egyre dr\u00e1g\u00e1bban lehet kezelni – ahogy fogalmazott – a s\u00falyos gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1t.
\nA nagy sz\u00e1m\u00fa\u00a0\u00a0k\u00f6zgazd\u00e1sz hallgat\u00f3, illetve oktat\u00f3 el\u0151tt Sur\u00e1nyi Gy\u00f6rgy kifejtette: a devizahitelez\u00e9st 2001. j\u00fanius\u00e1ban az els\u0151 Orb\u00e1n-korm\u00e1ny idej\u00e9n, a Magyar Nemzeti Bank kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, a kabinet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, az akkori parlament d\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel vezett\u00e9k be. „\u00c9s persze az ellenz\u00e9k assziszt\u00e1l\u00e1s\u00e1val”, amelynek 2002-es korm\u00e1nyra ker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n lett volna lehet\u0151s\u00e9ge a beavatkoz\u00e1sra, a jelent\u0151sen n\u00f6vekv\u0151 hitel\u00e1llom\u00e1ny korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ra – tette hozz\u00e1. Az \u00fcgyfeleket pedig az\u00e9rt terheli felel\u0151ss\u00e9g, mert, mint mondta sokan vettek fel devizahitelt fedezet n\u00e9lk\u00fcl, holott az ilyen hiteleket csak azoknak lett volna szabad el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni, akik devizabev\u00e9tellel rendelkeztek.
\nSur\u00e1nyi Gy\u00f6rgy kijelentette: \u00edgy 2001 \u00e9s 2007 k\u00f6z\u00f6tt olyan p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett a magyar gazdas\u00e1g, amely fenntarthatatlan volt \u00e9s amely k\u00fcls\u0151, illetve bels\u0151 elad\u00f3sod\u00e1st eredm\u00e9nyezett. Szerinte a helyzet kezel\u00e9se sem volt megfelel\u0151, pedig a 2010-es korm\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n sokan b\u00edztak a megold\u00e1sban. Miut\u00e1n ez k\u00e9sett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal \u00e1lltak el\u0151, szorgalmazt\u00e1k a hitelek forintos\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelynek k\u00f6lts\u00e9geit nagyobb r\u00e9szben a bankoknak, kisebb h\u00e1nyadban az \u00e1llamnak \u00e9s az \u00fcgyfeleknek kellett volna \u00e1llniuk – id\u00e9zte fel. Akkor 210 forint volt a sv\u00e1jci frank \u00e1rfolyama, \u00edgy a t\u00f6rleszt\u0151r\u00e9szletek 40-45 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenhettek volna. A bankoknak – a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint – 400, m\u00edg a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9snek \u00e9vi 40-45 milli\u00e1rd forintj\u00e1ba ker\u00fclt volna a „k\u00f6lcs\u00f6nment\u00e9s”, de a javaslatot nem fogadt\u00e1k be – mondta.<\/span><\/p>\n


\n\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0Ehelyett 2011 \u0151sz\u00e9n j\u00f6tt els\u0151 int\u00e9zked\u00e9sk\u00e9nt a v\u00e9gt\u00f6rleszt\u00e9s, ami – mint a volt MNB-vezet\u0151 \u00e1ll\u00edtotta – nem a bajban l\u00e9v\u0151ket c\u00e9lozta meg, a gazdagabb r\u00e9tegnek jelentett „hatalmas nyeres\u00e9get”. Azt\u00e1n az \u00e1rfolyamg\u00e1t enyh\u00edtett a fesz\u00fclts\u00e9gen, de a nem fizet\u0151kkel az sem foglalkozott.<\/strong><\/span><\/p><\/blockquote>\n


\nSur\u00e1nyi Gy\u00f6rgy a 2014. nyar\u00e1n hozott int\u00e9zked\u00e9sekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazs\u00e1gtalanul a bankokat teszi egyed\u00fcl felel\u0151ss\u00e9 a kialakult helyzet\u00e9rt, \u00e9s mintegy 1000 milli\u00e1rd forinttal terhet jelent sz\u00e1mukra.
\nA legnagyobb bajban l\u00e9v\u0151, 120 ezer devizahitelessel kapcsolatban – akik csal\u00e1dtagjaikkal egy\u00fctt mintegy f\u00e9lmilli\u00f3an vannak – a k\u00f6zgazd\u00e1sz szerint \u00fagy lehetne seg\u00edteni, ha a szakemberek 2011-es javaslat\u00e1t elfogadn\u00e1k. Azaz h\u00e1zuk ut\u00e1ni t\u00f6rleszt\u00e9s\u00fckh\u00f6z az \u00e1llam adna kamatt\u00e1mogat\u00e1st, a fizetni \u00edgy sem tud\u00f3kn\u00e1l kezess\u00e9get v\u00e1llalna, \u0151k pedig a bentlak\u00e1s\u00e9rt fizetn\u00e9nek b\u00e9rleti d\u00edjat, \u00edgy lakhat\u00e1si joguk megmaradna, m\u00edg ingatlanjukra jelz\u00e1log ker\u00fclne.(MTI)<\/span><\/p>