{"id":11604,"date":"2013-07-14T09:00:19","date_gmt":"2013-07-14T07:00:19","guid":{"rendered":"http:\/\/stockportal.hu\/?p=11604"},"modified":"2013-07-14T09:17:06","modified_gmt":"2013-07-14T07:17:06","slug":"gazdasagi-elemzes-penzugypolitika-avagy-mikor-lesz-eleg-oxigen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/gazdasagi-elemzes-penzugypolitika-avagy-mikor-lesz-eleg-oxigen\/","title":{"rendered":"GAZDAS\u00c1GI ELEMZ\u00c9S: P\u00e9nz\u00fcgypolitika, avagy mikor lesz el\u00e9g oxig\u00e9n?"},"content":{"rendered":"<p><strong>Valaha, n\u00e9gymilli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt, a F\u00f6ldr\u0151l elt\u0171nt a szabad \u0151soxig\u00e9n. Mindent eloxid\u00e1lt, amire futotta bel\u0151le. Kisv\u00e1rtatva &#8211; n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ven bel\u00fcl, ezel\u0151tt 3,5 milli\u00e1rd \u00e9v t\u00e1j\u00e9k\u00e1n &#8211; azonban szerencs\u00e9re olyan egysejt\u0171ek jelentek meg az \u00e9letellenes k\u00f6rnyezetben, amelyek v\u00edzb\u0151l \u00e9s a l\u00e9gk\u00f6r sz\u00e9n-dioxidj\u00e1b\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozv\u00e1n mell\u00e9kterm\u00e9kk\u00e9nt szabad oxig\u00e9natomokat bocs\u00e1tottak ki.<!--more--><\/strong><\/p>\n<p>Eleinte az \u00faj oxig\u00e9n sem maradt a l\u00e9gk\u00f6rben: mindent eloxid\u00e1lt, ami m\u00e9g nem volt eloxid\u00e1lva. \u00c1m az egysejt\u0171ek nem hagyt\u00e1k abba: csak termelt\u00e9k \u00e9s termelt\u00e9k az oxig\u00e9nt tov\u00e1bb, m\u00edgnem, tov\u00e1bbi eloxid\u00e1lni val\u00f3 h\u00edj\u00e1n, az \u00faj oxig\u00e9n k\u00e9tmilli\u00e1rd \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a leveg\u0151ben maradt, a mennyis\u00e9ge n\u0151tt\u00f6n-n\u0151tt, \u00e9s ar\u00e1nya el\u00e9rv\u00e9n a l\u00e9gk\u00f6r mind nagyobb sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, lehet\u0151v\u00e9 tette a ma ismert \u00e9let indul\u00e1s\u00e1t \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1t. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 300 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt a szabad oxig\u00e9n ar\u00e1nya 35 sz\u00e1zal\u00e9k volt a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben, jelenleg 21 sz\u00e1zal\u00e9k.<br \/>\nK\u00e9rd\u00e9s: van-e a vil\u00e1g k\u00f6zponti bankjainak annyi p\u00e9nztermel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fck, hogy a kibocs\u00e1tott \u00faj t\u0151k\u00e9b\u0151l a t\u0151kepiacok el\u00e1raszt\u00e1sa &#8211; eloxid\u00e1l\u00e1sa &#8211; ut\u00e1n m\u00e9g maradjon a re\u00e1lgazdas\u00e1g finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra is, hogy a ma ismert gazdas\u00e1gi \u00e9let \u00fajra\u00e9ledhessen?<br \/>\nAz amerikai jegybank, a sz\u00f6vets\u00e9gi tartal\u00e9kbank-rendszer (Fed) m\u00e9rleg\u00e9ben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 700 milli\u00e1rd doll\u00e1rnyi kincst\u00e1rjegy &#8211; \u00e1llampap\u00edr &#8211; volt a 2007-ben kezd\u0151d\u00f6tt p\u00e9nz\u00fcgyi-gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g el\u0151tt. Az\u00f3ta, h\u00e1rom eszk\u00f6zv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si programja nyom\u00e1n, a Fed m\u00e9rlegf\u0151\u00f6sszege 2,917 billi\u00f3 doll\u00e1rra n\u0151tt, ebb\u0151l a tavaly \u00e9v v\u00e9gi z\u00e1r\u00e1skor 2,839 billi\u00f3t tettek ki azok az \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrok, amelyek a korm\u00e1nynak, illetve a jelz\u00e1logpiacot finansz\u00edroz\u00f3 \u00e1llami fel\u00fcgyelet\u0171 int\u00e9zm\u00e9nyeknek adott k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ket testes\u00edtik meg. Ehhez k\u00e9pest az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hazai \u00f6sszterm\u00e9ke (GDP) tavaly 15,685 billi\u00f3 doll\u00e1r volt. A Fed teremtette \u00faj p\u00e9nz teh\u00e1t az amerikai GDP 18,1 sz\u00e1zal\u00e9ka. M\u00e9g nem el\u00e9g az \u00e9lethez.<br \/>\nA Bank of England piaci \u00e1llam- \u00e9s mag\u00e1nad\u00f3ss\u00e1g v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 programjai 375 milli\u00e1rd fontn\u00e1l tartanak. Ez a brit GDP 25 sz\u00e1zal\u00e9ka. A veget\u00e1l\u00e1shoz tal\u00e1n el\u00e9g, de j\u00f3val kevesebb, mint az \u00e9let robban\u00e1sszer\u0171 burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 oxig\u00e9nmennyis\u00e9g 300 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt.<br \/>\nA jap\u00e1n k\u00f6zponti bank id\u00e9n \u00e1prilisban meghirdette, hogy k\u00e9t \u00e9ven bel\u00fcl megk\u00e9tszerezi, 1,4 billi\u00f3 doll\u00e1rnak megfelel\u0151 \u00f6sszegre n\u00f6veli eszk\u00f6zv\u00e1s\u00e1rl\u00f3, azaz mennyis\u00e9gi enyh\u00edt\u0151 programj\u00e1t. A teljes \u00f6sszeg a jap\u00e1n GPD 25 sz\u00e1zal\u00e9ka lenne a mostani, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 13 sz\u00e1zal\u00e9k helyett, ami nagyon sov\u00e1ny \u00f6sszeg.<br \/>\nAz Eur\u00f3pai K\u00f6zponti Bank (EKB) a p\u00e9nzteremt\u00e9s eff\u00e9le m\u00f3dj\u00e1t nem alkalmazza, illetve kor\u00e1bban csak sz\u0171k k\u00f6rben tette. Ilyen kor\u00e1bbi programjaiban &#8211; az \u00c9rt\u00e9kpap\u00edr-piaci Programban (SMP) \u00e9s a k\u00e9t Fedezettk\u00f6tv\u00e9ny-v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si Programban (CBPP) &#8211; \u00f6sszesen t\u00f6bb mint 300 milli\u00e1rd eur\u00f3t osztott sz\u00e9t 2010 \u00f3ta. A hitelfelvev\u0151k jelenleg m\u00e9g 256,3 milli\u00e1rd eur\u00f3val tartoznak az EKB-nak e programok keret\u00e9ben.<br \/>\nAz EKB viszont b\u0151v\u00edtette \u00e9s korl\u00e1tlann\u00e1 tette a kereskedelmi bankok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t r\u00f6vid lej\u00e1rat\u00fa &#8211; egyhetes \u00e9s h\u00e1rom h\u00f3napos &#8211; refinansz\u00edroz\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6kkel. Ezek alkalmank\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9s 100 milli\u00e1rd eur\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszegek, de a v\u00e1ls\u00e1gra v\u00e1laszul az EKB bevezetett rendk\u00edv\u00fcli egyh\u00f3napos, illetve hosszabb lej\u00e1rat\u00fa &#8211; f\u00e9l- \u00e9s egy\u00e9ves &#8211; k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ket is a kereskedelmi bankok sz\u00e1m\u00e1ra. Egy- \u00e9s h\u00e1rom h\u00f3napos refinansz\u00edroz\u00e1si k\u00f6lcs\u00f6nt id\u00e9n n\u00e9gyszer hirdetett, ezekre alkalmank\u00e9nt 3 \u00e9s 9 milli\u00e1rd eur\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt volt kereslet a bankvil\u00e1gb\u00f3l. Nagyobb erej\u0171 volt az eddigi k\u00e9t, soha nem l\u00e1tott lej\u00e1rat\u00fa, egyenk\u00e9nt h\u00e1rom\u00e9ves refinansz\u00edroz\u00f3 hitele 2011. decemberben \u00e9s tavaly febru\u00e1rban. Ezekb\u0151l 1,019 billi\u00f3 eur\u00f3nyit vettek f\u00f6l a kereskedelmi bankok, \u00e9s t\u00f6bb mint 700 milli\u00e1rddal m\u00e9g tartoznak az EKB-nak.<br \/>\nAz EKB tart\u00f3s piacoxid\u00e1l\u00f3 kintl\u00e9v\u0151s\u00e9gei \u00edgy jelenleg minden pillanatban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egybilli\u00f3 eur\u00f3t \u00e9rnek. Ez az eur\u00f3\u00f6vezet tavalyi \u00f6sszes\u00edtett GDP-j\u00e9nek a 11 sz\u00e1zal\u00e9ka &#8211; m\u00e9g a veget\u00e1l\u00e1shoz is kev\u00e9s.<br \/>\nNem sz\u00f3lva arr\u00f3l, milyen csek\u00e9lyek ezek a horribilisnek l\u00e1tsz\u00f3 \u00f6sszegek a vil\u00e1g t\u0151kepiac\u00e1nak m\u00e9ret\u00e9hez k\u00e9pest. A McKinsey Global Institute szakint\u00e9zet becsl\u00e9se szerint a vil\u00e1g t\u0151kepiaca &#8211; az \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrpiacokon l\u00e9v\u0151 befektet\u00e9sek, illetve kintl\u00e9v\u0151s\u00e9gek \u00e1rfolyam\u00e9rt\u00e9ke &#8211; tavaly 225 billi\u00f3 doll\u00e1rt tett ki. A Nemzetk\u00f6zi Valutaalap (IMF) utols\u00f3 statisztik\u00e1ja szerint a vil\u00e1g t\u0151kepiaca &#8211; a hivatalos tartal\u00e9kok, a r\u00e9szv\u00e9nyek \u00e1rfolyam\u00e9rt\u00e9ke, az ad\u00f3ss\u00e1got megtestes\u00edt\u0151 \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrok \u00e9s a bankok k\u00f6vetel\u00e9sei &#8211; \u00f6sszesen 207 billi\u00f3 doll\u00e1rt \u00e9rt 2011 v\u00e9g\u00e9n.<br \/>\nA l\u00e9gk\u00f6r oxig\u00e9ntartalm\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6zponti bankok p\u00e9nztermel\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek persze semmi k\u00f6ze egym\u00e1shoz, ez az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s csak &#8222;l\u00e9gb\u0151l kapott&#8221; illusztr\u00e1ci\u00f3.<br \/>\nAzt azonban mindenk\u00e9pp illusztr\u00e1lja, hogy a re\u00e1lgazdas\u00e1gban nincs el\u00e9g megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s. Ez\u00e9rt az \u00faj p\u00e9nz t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze t\u0151kepiaci spekul\u00e1ci\u00f3ba \u00e1ramlik. Vajon meddig folytat\u00f3dhat ez a &#8222;t\u0151keoxid\u00e1ci\u00f3&#8221;, amely elsz\u00edvja az \u00faj p\u00e9nzt &#8211; az oxig\u00e9nt &#8211; a re\u00e1lgazdas\u00e1gi \u00e9let el\u0151l? Egyel\u0151re \u00fagy t\u0171nik, b\u00e1rmennyi \u00faj p\u00e9nzt adnak ki a k\u00f6zponti bankok, az nem ker\u00fcl a gazdas\u00e1g l\u00e9gk\u00f6r\u00e9be. Az \u00faj p\u00e9nz el\u0151bb a r\u00e9szv\u00e9ny\u00e1rakat, a nyersanyag\u00e1rakat duzzasztja, \u00e9s az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges hitelfolyamokat t\u00e1pl\u00e1lja &#8211; oxid\u00e1lja -, \u00e9s nem marad bel\u0151le az \u00e9letre. Err\u0151l persze nem a t\u0151kepiac tehet, hanem az, hogy a re\u00e1lgazdas\u00e1gban nincs el\u00e9g fogyaszt\u00f3i kereslet, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp nincs el\u00e9g megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s.<br \/>\nA probl\u00e9ma az, hogy &#8211; \u00e9ppen ellent\u00e9tben az oxig\u00e9ntermel\u00e9ssel &#8211; a p\u00e9nztermel\u00e9s soha nem lehet annyi, hogy szatur\u00e1lhassa a t\u0151kepiacot. Legf\u00f6ljebb id\u0151r\u0151l-id\u0151re m\u00e9rgez\u00e9sek keletkeznek, &#8222;bubor\u00e9kok&#8221; pukkadnak ki, fortyog egy kicsit, majd tov\u00e1bbra is korl\u00e1tlanul fogyasztja a p\u00e9nzt.<br \/>\nAm\u00edg a re\u00e1lgazdas\u00e1got nem teszi valami &#8211; p\u00e9ld\u00e1ul a lakoss\u00e1gi kereslet t\u00e1mogatta megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s &#8211; vonz\u00f3bb\u00e1 vagy legal\u00e1bb ugyanannyira vonz\u00f3v\u00e1, mint a t\u0151kepiaci befektet\u00e9st, addig a k\u00f6zponti banki p\u00e9nzkiad\u00e1s csak a rozsd\u00e1t, \u00e9s nem az \u00e9letet t\u00e1pl\u00e1lja.(MTI)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Valaha, n\u00e9gymilli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt, a F\u00f6ldr\u0151l elt\u0171nt a szabad \u0151soxig\u00e9n. Mindent eloxid\u00e1lt, amire futotta bel\u0151le. Kisv\u00e1rtatva &#8211; n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ven bel\u00fcl, ezel\u0151tt 3,5 milli\u00e1rd \u00e9v t\u00e1j\u00e9k\u00e1n &#8211; azonban szerencs\u00e9re olyan egysejt\u0171ek jelentek meg az \u00e9letellenes k\u00f6rnyezetben, amelyek v\u00edzb\u0151l \u00e9s a l\u00e9gk\u00f6r sz\u00e9n-dioxidj\u00e1b\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozv\u00e1n mell\u00e9kterm\u00e9kk\u00e9nt szabad oxig\u00e9natomokat bocs\u00e1tottak ki.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[19,8,7],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11604"}],"collection":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11604"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11604\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11607,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11604\/revisions\/11607"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11604"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11604"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11604"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}