{"id":114541,"date":"2019-03-20T15:34:50","date_gmt":"2019-03-20T14:34:50","guid":{"rendered":"http:\/\/gazdasagportal.hu\/?p=114541"},"modified":"2019-03-20T15:34:50","modified_gmt":"2019-03-20T14:34:50","slug":"10-dolog-amiert-imadjuk-az-erdoket","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/gazdasagportal.hu\/index.php\/10-dolog-amiert-imadjuk-az-erdoket\/","title":{"rendered":"10 dolog, ami\u00e9rt im\u00e1djuk az erd\u0151ket"},"content":{"rendered":"

Az Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezete 2012-es d\u00f6nt\u00e9se \u00e9rtelm\u00e9ben, m\u00e1rcius 21-\u00e9n az\u00a0erd\u0151k nemzetk\u00f6zi napj\u00e1t<\/a>\u00a0\u00fcnnepelj\u00fck. Az\u00f3ta minden \u00e9vben szerte a vil\u00e1gon sz\u00e1mtalan rendezv\u00e9ny ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet a f\u00e1k jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re. Az idei \u00e9v mott\u00f3ja alapj\u00e1n \u2013 \u201eTanuljuk meg szeretni az erd\u0151ket!\u201d \u2013 a k\u00f6z\u00e9ppontban az oktat\u00e1s szerepe \u00e1ll a fenntarthat\u00f3 erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1sban \u00e9s a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben. Az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3\u00a0vide\u00f3 magyarul<\/a>\u00a0is el\u00e9rhet\u0151.<\/strong><\/p>\n

\n

<\/p>\n

<\/div>\r\n<\/div>\n

\u00cdme 10 ok, ami\u00e9rt im\u00e1djuk az erd\u0151ket, \u00e9s ami arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zhet minket, hogy bekapcsol\u00f3djunk egy helyi rendezv\u00e9nybe.<\/p>\n

    \n
  1. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>A f\u00f6ldfelsz\u00edn harmad\u00e1t bebor\u00edt\u00f3 erd\u0151k jelentik az \u00e9l\u0151helyet a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek 80%-nak.<\/strong>\u00a0Emellett mintegy 1,6 milli\u00e1rd ember meg\u00e9lhet\u00e9se f\u00fcgg t\u0151l\u00fck.<\/li>\n
  2. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>Egy fa ak\u00e1r 150 kg sz\u00e9n-dioxid megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re is k\u00e9pes \u00e9vente<\/strong>. Becsl\u00e9sek szerint az erd\u0151k 296 gigatonna szenet t\u00e1rolnak a f\u00f6ld alatt \u00e9s f\u00f6l\u00f6tt. Gondoljunk csak bele, hogy\u00a0Eur\u00f3pa 400 milli\u00e1rd f\u00e1ja a kontinens teljes \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak 9%-\u00e1t nyeli el.<\/strong><\/li>\n
  3. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>A f\u00e1knak fontos szerepe van a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet fenntarthat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban:\u00a0ak\u00e1r 8 \u00b0C-kal is cs\u00f6kkenthetik a leveg\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t, \u00e9s ezzel 30%-kal m\u00e9rs\u00e9kelve a l\u00e9gkondi haszn\u00e1latot<\/strong>. A f\u00e1k megsz\u0171rik a v\u00e1rosok leveg\u0151j\u00e9t, elt\u00e1vol\u00edtva bel\u0151le a k\u00e1ros anyagokat \u00e9s a finomport.<\/li>\n
  4. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>A fa, mint f\u0171t\u0151anyag a vil\u00e1g teljes meg\u00fajul\u00f3 energia-k\u00e9szlet\u00e9nek 40%-\u00e1t biztos\u00edtja<\/strong>\u00a0\u2013 annyit, mint a nap-, v\u00edz- \u00e9s sz\u00e9lenergia \u00f6sszesen. A technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3ba \u00e9s a fenntarthat\u00f3 erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1sba val\u00f3 nagyobb befektet\u00e9ssel m\u00e9g tov\u00e1bb n\u00f6velhet\u0151 az erd\u0151k szerepe a meg\u00fajul\u00f3 energia termel\u00e9sben.<\/li>\n
  5. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>Az erd\u0151k k\u00edn\u00e1lta alapanyagokkal cs\u00f6kkenthet\u0151 vagy kiv\u00e1lthat\u00f3 a szennyez\u0151 \u00e9s nagyobb kibocs\u00e1t\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 anyagok haszn\u00e1lata<\/strong>. A textiliparban a f\u00e1bol nyert sz\u00e1lasanyagok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a lyocell, k\u00edm\u00e9lik er\u0151forr\u00e1sainkat. Ehhez k\u00e9pest, \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9pp, a pamut \u00e1tlagosan 130-szor t\u00f6bb vizet ig\u00e9nyel, m\u00edg a poli\u00e9szter 170-szer t\u00f6bb k\u00e1ro sanyagot juttat a l\u00e9gk\u00f6rbe.<\/li>\n
  6. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>F\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtkezve a betonhoz k\u00e9pest 40%-kal, az ac\u00e9lhoz pedig 30%-kal cs\u00f6kkenthetj\u00fck sz\u00e9n-dioxid kibocs\u00e1t\u00e1sunkat.\u00a0A teljes sz\u00e9n-dioxid kibocs\u00e1t\u00e1s ak\u00e1r 31%-kal is m\u00e9rs\u00e9kelhet\u0151 lenne a faanyagok el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u00e9s\u00e9vel<\/strong>.<\/li>\n
  7. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>A gy\u00f3gyszerhat\u00f3anyagok 25%-a es\u0151erdei n\u00f6v\u00e9nyekb\u0151l sz\u00e1rmazik<\/strong>. Mik\u00f6zben az es\u0151erd\u0151k n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1nak m\u00e9g csup\u00e1n 1%-\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k ilyen szempontb\u00f3l.<\/li>\n
  8. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>A vil\u00e1g legnagyobb v\u00e1rosainak harmada<\/strong>, k\u00f6zt\u00fck Barcelona, Bogota, New York \u00e9s Toki\u00f3,\u00a0jut min\u0151s\u00e9gi iv\u00f3v\u00edzhez v\u00e9dett erd\u0151s v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fcletekr\u0151l<\/strong>.<\/li>\n
  9. \u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/strong>T\u00f6bb mint 115 m\u00e9teres<\/strong>\u00a0magass\u00e1g\u00e1val\u00a0a vil\u00e1g legmagasabb \u00e9l\u0151 f\u00e1ja<\/strong>\u00a0a Hyperion \u00f3ri\u00e1s \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld mamutfeny\u0151 Kaliforni\u00e1ban. A legnagyobb t\u00f6meg\u0171 fa a szint\u00e9n kaliforniai \u201eGeneral Sherman” mamutfeny\u0151, amely 10 m\u00e9teres t\u00f6rzs\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9vel \u00e9s 1487 m3-nyi t\u00f6meg\u00e9vel \u00e9rdemelte ki ezt az elismer\u00e9st.<\/li>\n
  10. Egy nagyobb t\u00f6lgyfa egy \u00e9v alatt ak\u00e1r 151 000 liter vizet is kip\u00e1rologtathat<\/strong>. \u00c1tlagosan azt lehet mondani, hogy a csapad\u00e9k 40%-a a n\u00f6v\u00e9nyek kip\u00e1rolg\u00e1saib\u00f3l sz\u00e1rmazik, de ez a vil\u00e1g egyes r\u00e9szein enn\u00e9l t\u00f6bb is lehet. P\u00e9ld\u00e1ul a d\u00e9l-amerikai Rio de la Plata foly\u00f3 torkolat\u00e1n\u00e1l lecsap\u00f3d\u00f3 es\u0151k 70%-ban az Amazonas erd\u0151kb\u0151l \u00e9rkeznek.<\/li>\n<\/ol>\n

    \u00a0<\/em><\/p>\n