Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Továbbra is döntően pesszimista a hazai lakosság jövőképe, ha kilátásairól és anyagi helyzetéről van szó, különösen a nyugdíjas évekkel kapcsolatosan – derül ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából[1]. A 18-65 év közötti magyarok átlagosan 30 000 forintot tudnak félretenni havonta, habár ők maguk is úgy vélik, hogy ennek csaknem háromszorosát kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy biztonságban tudhassák magukat időskorukban. A legjobb helyzetben a fővárosban élő, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, 40 alattiak vannak, többnyire ők tudnak havi 50 000 forintot meghaladó összeget elkülöníteni jövőjükre. Fontos megjegyezni, hogy miközben a kisebb havi megtakarításról beszámoló válaszadók között a nők dominálnak (57 százalék), átlagos és annál több pénzt a férfiak tudnak félretenni (61 százalék). A felmérésből pontosan kirajzolódik, hogy a lakosság tudatossága nem csökken számottevően a témában, és fontosnak is tartják az öngondoskodást – a valós lehetőségeik a takarékoskodásra azonban meglehetősen szűkösek.
· A magyarok 39 százaléka saját bevallása szerint odafigyel, hogy havonta félretegyen valamennyit a nyugdíjas éveire, 30 százalékuk pedig a gyermekeit is erre tanítja – mutat rá a Generali Biztosító reprezentatív kutatása.
· A hazai lakosság egyöntetűen úgy gondolja, hogy érdemes mihamarabb, akár pályakezdőként (35 százalék) vagy a 30-as éveikben (37 százalék) elkezdeni a takarékoskodást, és erről a legfiatalabbak is éppen így vélekednek.
· Meglepő módon a 30 év alattiak az 50 év felettiekkel szinte azonos arányban fordítanák az egészségükre (40 százalék) és az életszínvonaluk biztosítására (36 százalék) „elképzelt” 15 milliós nyugdíjmegtakarításukat, ha most jutnának hozzá – szemben akár egy álomutazással (26 százalék).
Nagy az egyetértés: a legtöbben hamarabb kezdték volna a takarékoskodást
A magyarok tehát nagyon is tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, a megkérdezettek 39 százaléka pedig saját bevallása szerint odafigyel, hogy havi rendszerességgel tegyen félre valamennyit nyugdíjas éveire. Az ezzel kapcsolatos tudatosság ugyan némileg csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években, de ez nagy valószínűséggel nem a tájékozottság és elkötelezettség hiányára, hanem az anyagi lehetőségek bizonytalanságára utal. Az edukációt szintén szem előtt tartják a szülők, 30 százalékuk ugyanis a gyermekük figyelmét is igyekszik felhívni a nyugdíjtakarékosságra már egészen korán, a jövőtudatos felnőttek pedig szinte azonos arányban vélekednek így, akármekkora félretehető összegből is gazdálkodnak.
„A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a megkérdezettek szerint érdemes mihamarabb elkezdeni a felkészülést a későbbi anyagi biztonságuk érdekében. Ez talán nem újdonság, viszont fontos megjegyezni, hogy ezt már a 18-29 korosztály is így gondolja, habár ők szívesen tolnák a harmincas éveikre a nyugdíjcélú megtakarítások megkezdését. A harmadik x után azonban fordul a kocka, az idősebben azt kívánják, bár már pályakezdőként gondoltak volna erre. Az időben megkötött nyugdíjbiztosítás azért jó opció, mert valóban rendszerességre ösztönöz hosszú távon, illetve minden életkorban hasznos élet-, baleset-, egészségbiztosítási védelmet is kaphatunk hozzá” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Ha én gazdag lennék…
Álomutazás vagy öngondoskodás? A kutatás többek között arra is kereste a választ, vajon mit tenne a lakosság, ha egy nagyobb összeggel vághatna neki a nyugdíjas éveknek. Győzne a tudatosság és a biztonságra mennek a magyarok? A sztereotípiáknak megfelelve szórnák el a pénzt a fiatalok, vagy már számukra is fontosabbak a hosszú távú célok?
Nos, a Generali kutatásának résztvevői az öngondoskodás mellett tették le a voksukat. Arra a kérdésre, hogy mit kezdenének 15 millió forinttal, ha most mennének nyugdíjba és korábbi nyugdíjbiztosításukból megkapnák ezt az összeget, a válaszadók 42 százaléka azt válaszolta, hogy egy esetleges komolyabb betegséghez kapcsolódó költségekre rakná félre a pénzt, 37 százalékuk pedig járadékra váltaná, hogy élete végéig nyugdíjkiegészítéshez juthasson. Ezután jönnek csak az olyan, megvalósításra váró álmok, mint az utazgatás (18 százalék), saját vállalkozás indítása (17 százalék) vagy éppen a tanulmányok folytatása és újabb ismeretek megszerzése (12 százalék). A magyarok tehát egészen elkötelezettek a takarékoskodás mellett, habár ez abból is adódik, hogy bizonytalanok a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, és egyöntetűen úgy gondolják, nem számíthatnak majd stabilitást nyújtó állami ellátórendszerre a kérdésben.
„Meglepő a 20-as éveikben járók elkötelezettsége a témában, ők ugyanis pontosan ezt a sorrendet jelölték meg az idősebb korosztállyal hasonló arányban. Ez azt mutatja, hogy egyre többeket, egyre fiatalabban foglalkoztat a téma, és keresik a számukra legmegfelelőbb öngondoskodási formát. Mi éppen ezt a flexibilitást tartjuk szem előtt a nyugdíjbiztosítási portfoliónk kapcsán, hiszen a klasszikus nyugdíjbiztosítás mellett lehet rendszeres vagy egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött opciót is választani. Mindenképpen érdemes mihamarabb lépni, hiszen így a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor juthat az összeghez a takarékoskodó, ráadásul a 20%-os évi adójóváírás lehetőségével is élhet, ami tovább gyarapíthatja a pénzét” – teszi hozzá Schaub Erika.