November 15-től 480 forintban maximálják a benzin és a gázolaj árát

A kormány úgy döntött, november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzíti – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

Mint mondta, ez azt jelenti, hogy ennél a 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem.
Jelezte: abban bíznak, az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is.
A miniszter elmondta, a benzinár ugrásszerűen nőtt egy év alatt, összességben azonban az üzemanyag Magyarországon a hatodik-hetedik legolcsóbb az unióban: négy országban egyértelműen olcsóbb, Máltán és Cipruson pedig nagyjából hasonló az áruk, mint Magyarországon. Hozzátette: az európai uniós országok közül egyedül Horvátországban rögzítettek – 550 forintos – felső árat a benzinárak féken tartására.
Kiemelte: a benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntött a kormány a felső határról.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány tárgyalt a rezsiárakról is, mint mondta, Európában „az energiaügyek rosszul állnak”, és Európában energiaválság van. Hozzátette: a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt átlagosan 400 százalékkal nőtt, ez önmagában a villamosenergia árát is „felfelé tolta”, Európában a piaci áramár 100 százalékkal nőtt egy év alatt.
Hozzátette: az energiaválság olyan rezsiválságot eredményezett, amit az európai országok – Magyarország kivételével – nem tudtak elkerülni, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: károsnak tartják az olyan baloldali nyilatkozatokat, amelyek szerint a rezsicsökkentés nem fenntartható. A miniszter hangsúlyozta: a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a fogyasztók, háztartások részére fenntartsa a rezsicsökkentett árakat, ezt egyébként az állam legfontosabb feladatai közé sorolta. Kiemelte: a rezsiárak alacsonyan tartása olyan versenyképességi előny is, ami a gazdaság teljesítményében, a növekedésben is látszik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a kormány tárgyalt a migrációs helyzetről is, úgy látják, az energiaválsággal migrációs válság is kialakult Európában; ennek része az afganisztáni „szerencsétlen kivonulás” humanitárius következménye és a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet is, amely a legnagyobb nyomást jelenti most Európai Unióra (EU).
Hangsúlyozta: Magyarország szolidáris Lengyelországgal. „Fontosnak tartjuk”, hogy Lengyelország a határvédelme során megkapja mindazt a támogatást, amit Magyarország nemcsak nem kapott meg 2015-ben, amikor az EU déli határát védte, de még vitatták is a határvédelmi intézkedéseit – jegyezte meg.
Gulyás Gergely szerint az EU-nak meg kell térítenie a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. Mint mondta, még nem érkezett válasz Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amiben a kormányfő kérte a határvédelemmel összefüggő több mint 580 milliárd forintos magyar kiadás megtérítését.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a határvédelem legeredményesebb módja fizikai határtorlaszok építése, a kerítésépítés, és amikor Magyarország ezt tette, az „humanitárius szempontból az EU-ban elfogadhatatlan intézkedésnek látszott”, viszont azóta kerítést épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország.
Úgy vélte, az uniós politikai kultúrának nem része a bocsánatkérés, ezért elfogadják, hogy nem kérnek bocsánatot Magyarországtól, de a határvédelemre fordított pénzt Magyarország kéri.
A miniszter elmondta azt is, a Belügyminisztérium meg fogja erősíteni a határvédelmet, önkénteseket fog felvenni, akiket gyors kiképzés után vetnek be a határvédelemben. Jelezte: a külső határok megvédése hazafias kötelezettség, a kormány biztosítja a határvédelem forrásait.
Jelezte: a jogellenes határátlépési kísérletek száma ugrásszerűen nőtt, napi szinten ezer felett van ma, míg 2020-ban ez a szám 350 volt.

A koronavírus elleni harmadik oltás felvételére buzdította a már beoltottakat a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.

Az oltások hatékonysága hat hónap után elkezd csökkenni, hét-nyolc hónap után drasztikusan, ezért a kormány azt javasolja mindenkinek, hogy vegye fel a harmadik, emlékeztető oltást is, mert így a védettségi szint megmarad – közölte Gulyás Gergely.
Elmondta: a jelenlegi adatok alapján ez a járványhullám annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy „van fegyver a vírus ellen”, ez pedig az oltás. Aki oltást kap, azok közül minden száz emberből egy betegszik meg, ő is lényegesen enyhébb tünetekkel vészeli át a fertőzést.
A múlt héten a Pfizer is nyilvánosságra hozta kutatási adatait, melyek szerint az oltások hatékonysága hat hónap után elkezd csökkenni, ezért is szükséges a harmadik oltás. „Aki oltást kapott, az a nyolcadik-kilencedik hónap után is jobb helyzetben van, mint aki nem oltatta be magát” – tette hozzá a miniszter.
Felidézte, hogy november 22-től oltási akcióhetet indítanak, amelynek keretében 101 oltóponton előzetes bejelentkezés nélkül is bárki oltást kaphat, akár az elsőt, a másodikat és a harmadikat is. Különösen fontos, hogy a harmadik oltások száma szintén radikálisan növekedjen, főként az idősebb, legyengültebb immunrendszerű páciensek esetében, de a fiataloknak is javasolt a harmadszori oltás.
„Az egészségügyi kapacitások bőségesen rendelkezésre állnak, ellátási zavar, illetve veszélyhelyzet sehol nem áll fenn.” Általánosan Magyarországon továbbra „sem kívánunk kötelező oltást elrendelni, de lehetőséget adtunk” a munkáltatók számára, hogy erről döntsenek – fogalmazott Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökség vezetője különösen fontosnak nevezte, hogy az állami munkatársak, akik sokakkal tartanak kapcsolatot, oltassák be magukat, ezért teszik kötelezővé például a Miniszterelnökség alá tartozó területi közigazgatásban, hogy akik a kormányablakokban, ügyfélszolgálatnál teljesítenek szolgálatot, december 15-ig, akik közvetlenül nem találkoznak naponta sok emberrel, nekik január 31-ig kötelező az első oltás felvétele.

Az egészségügyben dolgozók átoltottsága nagyon jó, van, ahol közelíti a száz százalékot, de körükben is érdemes növelni a harmadik oltások arányát. A jogszabályok jelenleg két oltást írnak elő kötelezően, a harmadik csak ajánlott – jelezte a miniszter.
Gulyás Gergely a tanári érdekképviseletektől, szakszervezetektől annak a belátását kérte, hogy mivel ők gyerekekkel foglalkoznak, nagyon fontos, hogy be legyenek oltva. Korábban a pedagógusoknak szervezett oltások legnagyobb támogatói éppen a tanári érdekképviseletek voltak, ezért szeretnék, ha nem a kormány ellenfelei lennének, hanem a szövetségesei abban, hogy oltassák be magukat.
A mostani adatok alapján nem lehet pontosan megmondani, mikor következik be a negyedik hullám csúcsa, de az biztos, hogy minél többen oltatják be magukat és veszik fel a harmadik oltást, annál gyorsabban „leszünk túl a negyedik hullámon”. „Miután további hullámok sem zárhatók ki, ezért egy esetleges ötödik hullám esetén az lesz védett, aki a harmadik oltást is megkapta” – jelentette ki Gulyás Gergely.(MTI)