A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) elsőrendű érdeknek és feladatnak tartja a családok helyzetbe hozását, és a nemzetgazdasági célkitűzésekkel összhangban való segítését.
Az NGTT az egyházi oldal kezdeményezésére csütörtöki ülésén állásfoglalást fogadott el a család szerepének növelésével kapcsolatban, kiemelve, hogy a társadalom alapegysége a család, amelynek fontos szerepe van a társadalmi folyamatok formálásában.
Beran Ferenc az egyházi oldal képviselőjeként hangsúlyozta: napjainkban válságban van a család, és a krízis nemcsak gazdasági, hanem társadalmi is. Értékválság van, a házasságkötések száma csökken, a válások száma nő.
Ismertette, hogy a család szerepéről az egyházi oldal készített egy állásfoglalás-tervezetet, majd mind a civil, mind a tudományos, mind pedig a gazdasági és munkavállalói megtette saját javaslatát, amelyeket összedolgoztak, és 12 pontban foglalták össze a legfontosabb megállapításokat. Az állásfoglalásba bekerült, hogy a családnak nagyon fontos szerepe van a nevelés szempontjából, és a szociális érzékenység kialakítása is a családban történik – mondta Beran Ferenc.
Szendrei Róbert a civil oldal nevében kifejtette: az állásfoglalás egy közös „nemzeti minimum” arról, mit gondolnak a családról, egyfajta „gondolatébresztő” a társadalmi és gazdasági szereplők felé. A civil oldal álláspontja szerint nehéz a megélhetés a családokban, ezért a családoknak munkát és lakhatást kell biztosítani annak érdekében, hogy a jövő generációja biztonságban nőhessen fel Magyarországon. Szendrei Róbert az állásfoglalásból idézve kifejtette, hogy kiemelt fontosságú a szegénység elleni küzdelem, valamint hogy a családalapítás meghiúsulásában, a családok szétesésében is szerepet játszó munkanélküliség, alulfizetettség, létbizonytalanság és lakhatási nehézségek ellen is megoldást találjanak.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a munkavállalói oldal képviseletében kiemelte: az NGTT feladata, hogy stratégiai kérdésben közös álláspontot alakítson ki, ezért az oldal is támogatta a család témakörének napirendre vételét. Alapvető, hogy az átalakuló világban a család szerepéről gondolkozzanak; a megfogalmazott 12 pont valóban egy közös álláspont, hiszen a munkavállalói oldal javaslatai is belekerültek – fűzte hozzá az elnök.
Nagy Tamás, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a gazdasági oldal nevében kifejtette: szólni kell a családon belüli erőszakról is, „ennek a testületnek nem szabad úgy tennie mintha nem létezne ez a tény”, és a törvénynek minél erősebben kellene gondoskodnia arról, hogy az „ilyen szörnyűségeket” megakadályozzák.
Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviseletében azt javasolta: az állásfoglalásba kerüljön bele, hogy az NGTT támogatja, hogy 2014 a család és a munka összeegyeztethetőségének európai éve legyen. Kifejtette: 2011-ben határozatot fogadtak el a magyar európai uniós elnökség javaslatára a demográfiai változásokkal kapcsolatban, ami a család szerepét is érintette, és szerepelt benne az a javaslat, hogy 2014 a családok európai éve legyen. Az NGTT mind az 5 oldala támogatta ezt a javaslatot.
Az állásfoglalásban a Nemzeti Gazdaság és Társadalmi Tanács javasolja, hogy az egyes kormányzati intézkedések, valamint a jogszabályalkotás folyamatában vegye figyelembe a mindenkori kormány a nők és a család szempontjait. Álláspontjuk szerint a családokra vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedéseket a hosszú távú hatások mérlegelésével kell meghozni annak jegyében, hogy erősítsék a családok, az egész társadalom testi lelki egészségét, a gyermekvállalási hajlandóságot.
A NGTT szerint a kormányzati, önkormányzati és gazdasági szereplőknek össze kell fogniuk, hogy a lakhatás elérhető legyen, valamint a devizahiteles családok is megmeneküljenek a „kezelhetetlen adósság csapdájából”. A tanács szerint az intézményi hálózat – óvoda, bölcsőde, idősgondozás – fejlesztésével, valamint az atipikus munkavállalási lehetőségek megteremtésével segíteni kell, hogy a dolgozó családok napközbeni gyermekellátással és az idős szülő ellátásával kapcsolatos feladatai ne „kényszerpályát” jelentsenek.
A tanács emellett úgy véli, további kedvezményekkel kellene elősegíteni a szülés után munkába álló nők foglalkoztatását. (MTI)