Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Természetesen nem, de az ára szerint lehetne. Hamarosan, akár már ma is elérheti a 100 forintos lélektani határt az E-Star részvény. A mai nap kis forgalom mellett 5,26%-ot esett a részvény, 108 forinton kereskednek vele .
Pedig valamikor hogy csillogott a BÉT egén ez a részvény, egy kis gyöngyszemnek hitték, az elemzők többsége nagyon komoly potenciált látott benne.
Az E-Star tündöklése és kálváriája dióhéjban:
Az E-Star Alternatív Nyrt-t két hazai magánbefektető, Soós Csaba és Makra József alapította 2000-ben. RFV vagyis Regionális Fejlesztési Vállalt néven indult. A cég profilja az ún. ESCO ( energy saving company ) szolgáltatás. Az ESCO lényege, hogy kivitelező cég energiaköltség-megtakarításból megtérülő, saját beruházásból történő energetikai átszervezéseket hajt végre, amelyeket a beruházást követően hosszú futamidőn keresztül karbantart és üzemeltet. A kezdeti szép fejlődés után 2007-ben vezették be a BÉT-re. Eleinte nem volt a befektetők kedvence, akkor kezdet az érdeklődés középpontjába kerülni, mikor Románia felé kezdtek terjeszkedni. 2009-ben másodlagos részvénykibocsájtást hajtottak végre, részvényenként 2750 ft-ért. Eddig nagyrészt a tulajdonosok kezében összpontosultak a részvények, de a másodlagos részvénykibocsájtás eredménye révén 38%- os lett a közkéz hányad. A fejlődés törtetlen volt, a kisbefektetők, az alapok elkezdték venni a részvényt, mint a cukrot. A vállalt elkezdet kötvény kibocsájtásokat csinálni, ezt 3 lépcsőben tették meg. A részvények szárnyaltak, bejelentették a lengyelországi EETEK akvizíciót, ennek hatására 12000 forintnál is többre értékeltek egy részvényt.
2011 fordulópont volt a cég életében, lezajlott az EETEK akvizíció, Varsói értéktőzsdére is bevezették, és az RFV nevet is megváltoztatták a jobban csengő E-Star névre, valószínűleg ekkor még a vállalat vezetői is elhitték, hogy ez a cég a Bét egén egy ragyogó csillag. Innen már mindenki ismeri a történetet, elindul a csúcsról a mélybe. A részvény ára 2011-ben még 12000 felett is járt, majd töretlen esés után a jelenlegi 100 forint közelébe érkezett. Kezdetben, csak egy-két elemző cég mondja ki, hogy túlárazott, aztán sorra derülnek ki problémák, hogy a tulajdonosok közt egyre feszültebb a viszony, hogy a romániai projekt egy nagy kudarc, aztán a magyarországi önkormányzatok nem akarnak fizetni. Hogy miért nem fizetnek, azért mert nincs pénz, vagy mert akkoriban az önkormányzatok számára rossz szerződéseket kötöttek, azt már valószínűleg sose tudjuk meg. A vég kezdete, hogy nem tudják kifizetni az kötvényeseket, majd a csődvédelem kérése. De a történet folytatódik, csak az a kérdés merre. Az biztos, nagyon sok kisbefektető pénze mehetett el erre az „csillagra”