Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a 21. században a fenntarthatóság – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutató online sajtótájékoztatón szerdán.
Kiemelte: a magyar gazdaság 2013 óta egy fokozatos, folyamatos felzárkózási pályán mozog, amelyet jó eséllyel a válság sem tört meg.
A sikerhez a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség – jegyezte meg.
Virág Barnabás arra is kitért, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a 3. negyedévben a magyar gazdaság elérheti a válság előtti – a 2019. év negyedik negyedévi – szintet.
Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója a részleteket ismertetve elmondta, hogy a magyar gazdaság a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az uniós középmezőnybe tartozik, a 27 uniós országból a 15. helyen helyezkedik el. Ez kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el – tette hozzá.
A környezeti pillér mutatóiban Magyarország teljesítménye uniós viszonylatban relatíve jó – emelte ki az ügyvezető utalva arra, hogy az ország az unión belül például a 6. legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki. A környezeti területen ugyanakkor az egész unióban előrelépésre van szükség, hiszen négy ország kivételével minden európai ország – Magyarországot is beleértve – többet használ fel a természeti erőforrásaiból, mint amennyi rendelkezésére áll. Globálisan 1,7 Földre lenne szükség a jelenlegi gazdasági és növekedési modell fenntarthatóságához – emlékeztetett.
A környezeti pillér lemodernebb területén, a zöld pénzügyek kategóriában Magyarország teljesítménye kiugróan jó – hívta fel a figyelmet az ügyvezető utalva az MNB zöld programjára és a magyar állam zöld kötvény kibocsátásaira.
Baksay Gergely elmondta, hogy a társadalmi pillér területén összességében átlagosan teljesített Magyarország, azon belül a közbiztonság területén kiemelkedő eredményt, közel 90 százalékos pontszámot ért el. A képzettség területén viszont előrelépésre van szükség, nagyon alacsony például a felsőfokú reálvégzettséggel rendelkezők aránya – jegyezte meg. Jelentős lemaradás tapasztalható az uniós átlaghoz képest a lakhatás területen is – tette hozzá utalva arra, hogy Budapesten az uniós átlagnál többet kell dolgozni egy lakásért és az országban magas az elégtelen lakáskörülmények között élők aránya is.
A pénzügyi fenntarthatóságban Magyarország és az unió helyzete viszonylag kedvező, de a legmodernebb technológiák átvételében mérsékelt az előrelépés, Kína az egész kontinens előtt jár – hívta fel a figyelmet az ügyvezető. A pénzügyi szolgáltatások elterjedésében Magyarország nem áll túl jól – jegyezte meg Baksay Gergely példaként felhozva, hogy az országban a hitelfelvevők mindössze 1 százaléka választotta az online csatornát, míg egyes uniós országokban ez a szám tízszer olyan magas.
Az ügyvezető elmondta, hogy a hitelek aránya a betétekhez és a GDP-hez képest az előző válság óta nagymértékben csökkent Magyarországon, ami fenntarthatóságot jelez, ugyanakkor jelentős növekedési potenciált is rejt.
Az elmúlt évek gazdasági növekedéseinek köszönhetően Magyarország elérte az uniós átlag 73 százalékát fejlettségi szempontból – idézte fel Baksay Gergely utalva arra, hogy a növekedést technológiai megújulással, innovációval és kutatás-fejlesztéssel lehet fenntarthatóvá tenni. Ehhez javítani kell a termelékenységet, azon belül a kis- és közepes vállalatok lemaradásának a ledolgozására van szükség. Magyarország szinte sereghajtó a haladó digitális megoldásokat használó kkv-k arányát tekintve és alacsony az innovációs tevékenység is a kisebb vállalatoknál – sorolta azokat a területeket, ahol jelentős előrelépésre lenne szükség.(MTI)