MNB: 10 százalékkal nőtt a biztosítók díjbevétele tavaly

A biztosítók díjbevétele 2021-ben több mint 10 százalékkal nőtt, és ezzel meghaladta az 1300 milliárd forintot – mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés ismertetésén sajtótájékoztatón, Budapesten kedden.

Kiemelte: a szektor mérete nominálisan elérte az MNB jövőképében 2021-re meghatározott díjbevétel-növekedést, GDP-arányosan azonban elmaradt a céltól.
A biztosítói területen az életág, a nyugdíj és a kockázati jellegű termékek teljesítettek kiemelkedően.
Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy az önkéntes pénztárak vagyona tavaly meghaladta az 1800 milliárd forintot, a tagdíjbevételek pedig megközelítették a 175 milliárd forintot.
Az átlaghozam a pénztáraknál 2,6 százalékos, a korábbiaknál valamivel alacsonyabb volt tavaly, ami a kötvények leértékelődésével magyarázható. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy 10-15 éves távlatban az átlagos reálhozamszint 2-4 százalék között lehet.
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt, ami a származtatott piac forgalmával magyarázható – ismertette.
Az orosz-ukrán háború hatására a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapír-állomány idén az első negyedévben 3,8 százalékkal mérséklődött a tavalyi év végéhez képest – mutatott rá.
Szeniczey Gergő arra is kitért: a befektetési alapkezelők vagyona 11 ezer 875 milliárd forintot tett ki a tavalyi év végén; a növekedés a korábbi ütemben megszokottnál is magasabb volt. A befektetési alapok nettó eszközértéke 8300 milliárd forint körül alakult, ezen belül kiemelkedően teljesítettek a vegyes alapok.

A háború nem okozott pánikszerű visszaváltásokat a piacon, idén január-májusban a befektetési alapokból 48 milliárd forintnyi nettó tőkekivonás valósult meg – tette hozzá.
Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztárfelügyeleti igazgatója elmondta, hogy 2020-2021-ben a lakossági vagyon növekedése a korábbiakhoz képest dinamikusabb volt: tavaly a bővülés mértéke 14 százalékos volt, így a vagyon értéke összességében meghaladta a 127 ezer milliárd forintot.
A nem-élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – tavaly nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, casco és az egyéb ágazatok voltak.
A biztosítók profitszintje visszatért a historikus csúcsra, a 80 milliárd forint körüli szintre – húzta alá. A szektor átlagos tőkeszintje a korábbi 220 százalék körüli értékről némileg 200 százalék alá csökkent, ami még mindig biztonságos szintnek nevezhető – tette hozzá.
Laki Gábor tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkepiacokon a hitelintézetek forgalma 13 százalékkal nőtt, a befektetési vállalkozásoké pedig – a továbbított forgalommal együtt számolva – megkétszereződött.
Az azonnali tőzsdei forgalom az elmúlt két évben magas szinten stabilizálódott, a tavalyi és tavalyelőtti adat is a 2019-es szintet 40-50 százalékkal meghaladta – emelte ki.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a biztosítási szektort hogyan érintheti majd az új különadó, Nagy Koppány elmondta, hogy a szektor tőkeellátottsága magas, a befizetendő összeg rendelkezésre áll. Szeniczey Gergő hozzátette: a 2021-esnél kedvezőtlenebb évre számíthat a szektor, ugyanakkor “stabil, biztonságos és tőkeerős” működést lát.(MTI)

Scroll To Top