Milyen adóváltozásokra kell figyelni befektetőként 2023-ban?

gazdaságA megtakarításainkra jelentős hatással lehetnek az egymást követő adóváltozások. Már az idei, 2023-as évtől is több újdonságra kell figyelni. Ami biztos, akinek ma Magyarországon megtakarítása van, jobb, ha folyamatosan naprakész marad az aktuális adózási- és jogi változásokkal kapcsolatban.

Egymást érik az adóváltozások

Az ember csak kapkodja a fejét, annyira nehéz követni napjainkban az eseményeket. Főként akkor, amikor az őket is érintő változásokról, adóügyi, jogi kérdésekről van szó. A legújabb adószabályok, amelyek befolyásolják a vagyonunk adózását, három fő csoportba sorolhatók. Az új jogszabályi változások

  • a kriptovaluta jövedelmeket,
  • a kamatjövedelmeket
  • és a bizalmi vagyonkezelést, illetve magánalapítványi szabályokat érintik.

A kriptovalutát és bizalmi vagyonkezelést érintő szabályozások a T/4243. számú törvényjavaslatban szerepelnek, a nagy hirtelenséggel elfogadott kamatok utáni szociális hozzájárulási adóról pedig a 205/2023. (V.31.) Kormányrendeletben lehet megtalálni a pontos információkat.

Kriptovalutából származó jövedelmek

A kriptovaluta napjaink egyik legfelkapottabb témája. Ez nem más, mint a kibocsátó nélküli digitális pénz. De az adózással kapcsolatban még sok a kérdés-kétely. A jogalkotók is gyakran változtatják a törvényeket, annyira új dologról van szó.

15% személyi jövedelemadó (SZJA)

A kriptovalutákra vonatkozó adószabályokat tavaly vezették be. A szabályozás lényege az volt, hogy a kriptovalutából származó jövedelmet külön adózandó speciális jövedelmekként határozták meg, ezért jelen állapot szerint 15% személyi jövedelemadót kell fizetni utána.

Az aktuális változtatások pozitív irányba mozdítják el a szabályozást, így kedvezőbbé és egyértelműbbé válnak a szabályok.

A korábbi szabályozásból ugyanis azt lehetett értelmezni, hogy csak akkor lehet figyelembe venni a kriptokiadásokat a beszámoláskor, ha az adott évben kriptobevételt is realizáltunk. Ez azt jelentette volna, ha nincs bevételünk, akkor nem számíthatjuk el a költségeket. Az adóhatóság (NAV) már tavaly is jelezte, hogy a kiadások figyelembe vehetőek bevétel nélkül is. A befektetők érdekében a törvényjavaslat is rögzíti ezt a megközelítést, így a személyi jövedelemadóról szóló törvényben is szerepelni fog, hogy a tárgyévi kiadásokat figyelembe lehet venni, még ha nem is keletkezett bevétel.

Ezen túlmenően kibővítették az elfogadható kriptokiadások körét is. Mostantól a kriptoeszköz jövedelemként kiadásnak is minősülhet. Például, ha Bitcoinban kapunk osztalékot, akkor az ebből származó jövedelemre is adóznunk kell, ahogyan az osztalékra általában vonatkozik. Ezt az összeget azonban figyelembe lehet venni kriptokiadásként is, amikor az osztalékként kapott Bitcoin-t később eladjuk, és összevetjük a kriptobevétellel.

kripto

Kamatjövedelem utáni szociális hozzájárulási adó

Ez az újítás volt a kormányzat számára az egyik, ha nem a legfontosabb lépés. Nem várták meg, hogy a fent említett adócsomagba bekerüljön a kamatjövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho), hanem rendeleti úton, 2023. július 1-jétől kezdve adóztatják ezt a területet.

Ellentétben a közhiedelemmel, ez a 13%-os szociális hozzájárulási adó nem vonatkozik minden tőzsdei ügyletre és megtakarításra, kizárólag a kamatjövedelmekre. Eddig ezekre a kamatjövedelmekre csak 15% személyi jövedelemadó volt fizetendő. Idetartozik például a bankbetétek kamata, kötvények kamata, bizonyos befektetési jegyek kamata, sőt, akár ezek értékesítése is. Érinti továbbá a megtakarítási célú életbiztosításokat is.

Nem kell viszont szociális hozzájárulási adót fizetni az állampapírok és ingatlanalapok hozama után. Továbbá, ha az OECD vagy az EU tőzsdéjén történik a befektetési jegy értékesítése, akkor szintén nem terjed ki rá a szociális hozzájárulási adó hatálya. Mivel ez egy speciális jövedelemforma, ezért a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) jóváírt hozamára sem terjed ki, még akkor sem, ha alapvetően kamatjövedelemnek minősülne.

Lehetséges azonban, hogy a közeljövőben finomítani fognak a szabályokon. Így akár, ha 1 év után úgy döntünk, hogy megszüntetjük a TBSZ-t (ahol a kamatokat is jóváírtak), akkor ismét nem kell szociális hozzájárulás adót fizetni, mert nem kamatjövedelemre, hanem TBSZ jövedelemre teszünk szert.

A bizalmi vagyonkezelést és a magánalapítványokat érintő változások

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyonrendelő egy szerződéssel átadhatja a bizalmi vagyonkezelőnek a tulajdonjogát szinte bármilyen vagyonelemnek (üzletrész, követelés, ingatlan, pénz stb.), és megjelölheti a kedvezményezetteket. A vagyon átadása a vagyonkezelőnek illetékmentesen történik. Ennek a jelenségnek az egyik formája a bizalmi vagyonkezelő alapítvány, amikor családok és üzletemberek számára egy magánalapítvány segít áthidalni a vagyon átadása közötti bonyodalmakat.

Hatályos jogszabályok

A jelenlegi szabályozás szerint, ha magánszemélyként rendelkezünk egy 3 millió forint névértékű Kft. üzletrésszel, ami a piacon 100 millió forintot ér, és átadjuk egy bizalmi vagyonkezelőnek, akkor megtehetjük, hogy 100 millió forintos értéken adjuk át. A bizalmi vagyonkezelő ezt a magasabb értéket veszi nyilvántartásba. Itt egyfajta adómentes átértékelés történik. Ha a vagyonkezelő eladja ezt az üzletrészt a vagyonkezelés során 100 millió forintért, akkor az eladási árnak megfelelően kell figyelembe venni a szerzési értéket, amit a vagyonkezelő nyilvántartásba vett. Ezáltal a 100 millió forintos szerzési értékkel lehet szembeállítani a 100 millió forintos eladási árat, ami után nem keletkezik nyereség. Majd ezt a 100 millió forintot adó- és illetékmentesen ki lehet fizetni a kedvezményezetteknek, ha a kedvezményezett a vagyonrendelő, annak testvére, házastársa vagy egyenesági rokona.

Gyors szigorítások

Ez a szabályozás most változni fog. A jogalkotó számára pedig úgy tűnik, fontos volt, hogy a szigorítás minél előbb megtörténjen, ezért ezek a rendelkezések még 2023-ban, a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba. Ez egyelőre nem történt meg, de gyorsan eljöhet az idő.

Az adómentes átértékelés és vagyonkiadás lehetősége miatt továbbá hamarosan bevezetik, hogy a 97 millió forint vagy a vagyonrendelőnél, vagy a kedvezményezettnél adóköteles lesz, kivéve, ha a céges üzletrészt 3 millió forintos értékben adják át a bizalmi vagyonkezelőnek.

Mi a probléma az új szigorítással?

Ha bizalmi vagyonkezelés helyett törvényes öröklés során jutnának az örökösök (kedvezményezettek) a céges üzletrészhez, akkor a hagyatéki leltár szerint már 100 millió forintos értéken kapnák meg az örökösök a vagyont.

Ezzel szemben a jövőbeli szabályozás miatt a bizalmi vagyonkezelés esetén vagy adóznak a 97 millió forint után vagy pedig alacsony, azaz 3 millió forintos lesz a szerzési érték, ha megkapják a kedvezményezettek a vagyont.

Igaz, a bizalmi vagyonkezelésnek számos előnye ezentúl is fennáll majd, de emiatt hátrányosabb helyzetbe hozzák a bizalmi vagyonkezelést a sima örökléssel szemben, holott a bizalmi vagyonkezelésnek pont a generációs vagyontranszfer elősegítése és a törvényes öröklés kiváltása lenne a fő célja.

A szabályozásban eddig volt egy kiskapu, ami a módosítással bezárult.

gazdasag

Bízza adóügyeit és vagyonbiztonságát szakértői csapatra!

A Crystal Worldwide kollégái nemzetközi adótervezési, vagyonvédelmi kérdésekben jártas szakemberek, akik értik és ismerik az aktuális jogszabályváltozásokat. Ügyfeleink biztosan nem maradnak le semmiről, és nem veszítik el az irányítást az adótervezés, vagyonvédelem labirintusában. Ha pedig adómegtakarítási, befektetési tanácsokra van szükség, abban is tudunk segíteni. A biztonság, a szakértelem, a diszkréció és a gyorsaság a hitvallásunk. Pénzügyi és jogi szakértőink közérthető formában, egyszerűen magyarázzák el még a leginkább bonyodalmas, a laikusok számára legunalmasabb jogszabályi szövegeket is.

Scroll To Top