Még nem alkalmazkodtak a kkv-k az új cafeteria rendszerhez

A idei évre vonatkozó cafeteria szabályok elfogadása után érezhetően lecsökkent az ebben  gondolkodó vállalkozások aránya. Tavaly év végén már csak 10-ből 5 cég tervezett valamilyen béren kívüli juttatást adni dolgozóinak idén, holott korábban még 10-ből 7 cég vélekedett így – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. A szabályok változása következtében a top 3 nyújtani kívánt cafeteria elem közül mindössze a harmadik helyen szereplő étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán számít valóban béren kívüli juttatásnak, ami jól mutatja, hogy a kkv-k év végén feltehetően kivártak az új rendszerrel kapcsolatban.

 

A 2019-es cafeteria szabályozás változása jelentősen megnyirbálta a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégek arányát a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérésének eredménye szerint. „Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, amely negatív hatással volt a kkv-k idei terveire. Míg tavaly félévkor még a cégek 70%-a kalkulált a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, addig év végére ez az arány 53%-ra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, ún. egyes meghatározott juttatások – mint a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány – idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többlet terhet róva a vállalkozásokra” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

 

A kkv-k még nem alkalmazkodtak az új szabályokhoz

Év végén a top 3 cafeteria elemben nem történt változás, továbbra is a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb (27%), amelyet holtversenyben a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás (17%) és az étkezési hozzájárulás SZÉP Kártyán (16%) követ. „A sorrend hátterében az állhat, hogy a vállalkozások egyrészt bíztak abban, hogy finomítanak a szabályokon, másrészt pedig, hogy ragaszkodnak az eddig jól bevált cafeteria elemekhez. Idén azonban nagy valószínűséggel jelentősen átalakulhat a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott cafeteria juttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

 

Nagyobb cég, több cafeteria

Ami a változások között is állandó, hogy a különböző méretű cégek közül a kis- és középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60% és 69%), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44%). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra az index szerint.

 

 

 

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2018. november 19. és december 4. között történt.

A kutatásban megkérdezett vállalkozások méret és árbevétel-kategória szerint:

mikrovállalkozások (20 – 100 millió Ft)

kisvállalkozások (101 – 300 millió Ft)

középvállalkozások (301 millió Ft – 2 milliárd Ft)

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

 

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan közel 4 000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 206 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 2 200 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4 000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

 

 

K&H Bank

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 305 milliárd Ft

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 3 199 milliárd Ft

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 57,8 milliárd Ft

 

K&H Biztosító

  1. év végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 14,6 milliárd Ft

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 169,6 milliárd Ft

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,0 milliárd Ft

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 4,5 milliárd Ft

 

Scroll To Top