Meg kell-e jelenni személyesen a NAV-nál?

Az ellenőrzés megindításáról szóló értesítő tartalmazza, hogy az adózó képviselője jelenjen meg a NAV-nál egy adott időpontban.

Ettől azonban nem kell megijedni, hiszen az esetek többségében az adóeljárás ezen szakaszában nem kell megjelenni az ellenőrök előtt személyesen az adóellenőrzés során. Mindenképpen fontos már az elején, e-mailben vagy telefonon egyeztetni a revizorral, hogy „ugye, nem kell most személyesen befáradni az adóhatósághoz”. Természetesen az e-mail azért jobb a telefonnál, mert akkor írásos nyoma is marad annak, hogy az ellenőr megerősítette, hogy nem kell személyes látogatást tenni a NAV-nál.

Az adóvizsgálat későbbi szakaszában már jóval nehezebb „megúszni” a személyes megjelenést, ha ahhoz az adóhatóság feltétlenül ragaszkodik. Az adóeljárás alá vont cég képviselője bármikor, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást, viszont azt fontos kiemelni, hogy ez nem mentesíti őt a megjelenési kötelezettség alól.

Azonban egyre gyakoribb, hogy a NAV nem ragaszkodik feltétlenül a személyes, szóbeli meghallgatáshoz, csak megszokásból küldi el így az idézést. Érdemes ezért megpróbálkozni egy olyan kérelemmel, melyben az adózó azt kéri, hogy a személyes meghallgatás helyett írásban tehessen nyilatkozatot. Ez a kérelem az adóhatóságot nem köti, de az esetek nagy részében számára is könnyebbség, ha az adózó írásban nyilatkozik, hiszen ez kevesebb adminisztrációs teherrel jár, illetve jóval gyorsabb is. Az adózónak pedig sokkal kényelmesebb, mert nem kell átélnie a stresszt, mely a szóbeli „feleltetéssel” jár.

Alkuképes-e a NAV?

Ha már adóper lett az ügyből, ebben az esetben a jogszabály nem hagy túl sok mozgási teret: az adóhatóság döntése elleni bírósági eljárásban nincsen helye perbeli egyezségnek. Hiába állna esetleg mindkét félnek érdekében az egyezség, a per kimenetele egyértelmű: vagy a NAV-nak ad igazat a bíróság és akkor meg kell fizetni az adótartozást, vagy az adózónak és akkor ő mentesül a fizetési kötelezettség alól.

Az adóeljárás során viszont már árnyaltabb a kép, ugyanis ha már a NAV adóhiányt állapított meg, úgy ezt az adótartozást – vállalkozások esetében – nem engedheti el és nem is mérsékelheti. Viszont ameddig az adóhatóság döntése meg nem születik, elviekben van lehetőség arra, hogy az adózó megbeszéléseket folytasson az adóhatósággal. Ennek keretén belül a NAV beláthatja, hogy érvelése nem áll szilárd lábakon, amely befolyásolhatja a döntésének meghozatalakor. Ez olyan eset, ami a valóságban ritkán történik meg.

Ha már megszületett az adóhatóság megállapítása, érdemes lehet adómérséklést vagy fizetési könnyítést kérni. Míg magánszemélyek sokkal szélesebb körben kérhetnek adómérséklést, addig a cégek ilyet csak a pótlék- és bírságtartozásaikra igényelhetnek és azt is csak akkor, ha az adóbírság megfizetése a működésüket lehetetlenítené el. Bármely adózó kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetést is a tartozásaira átmeneti fizetési nehézség esetén.

Az itt ismertetett szabályokon túl további kedvezmények érhetők el a megbízható adózók számára, valamint 2022. június 30-ig bármely adózó további kedvezményeket is kérhet, feltéve, hogy a fizetési nehézsége a veszélyhelyzetre vezethető vissza, vagy tevékenysége a veszélyhelyzet miatt lehetetlenült el.