Jelentősen felülmúlta a kamatemelés mértéke a piaci várakozásokat – reagáltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntésére az MTI-nek nyilatkozó szakértők.
A testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az egynapos betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
A Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozása szerint az alapkamat 8,5 százalékon tetőzhet, majd 2023 végére 7,0 százalékig mérséklődhet. Suppan Gergely hozzátette, hogy az infláció világszerte magas, főképp a megélhetéshez szükséges áru drágul, így a vásárlóerő visszaesése önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat, vagyis tartózkodni kell a monetáris kondíciók túlszigorításától. A jegybankok a kínálati ársokkot nem is igazán tudják befolyásolni, legfontosabb céljuk inkább a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál megelőzése lehet – hangsúlyozta.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője szerint a magas infláció és a forint gyengülése egyaránt indokolta a kamatok módosítását. Isépy Tamás szerint a nemzetközi trendeknek megfelelő, rendkívüli mértékű kamatemelést az új jegybanki előrejelzésben szereplő, az eddig jelzettnél magasabb inflációs pálya indokolja elsősorban, ami a háborús folyamatokból, illetve a nyersanyag- és energiaárak alakulásából fakad. A Századvég szakértője a jegybank közleményéből kiemelte, hogy az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat azonos szintre kerül. Monetáris szigorításra ezután is szükség lehet, ezért a kamatemelések az év hátralévő részében folytatódhatnak – tette hozzá.