Kamatdöntés – A monetáris tanács négy külső tagja szavazott a csökkentésre

Ismét a monetáris tanács négy külső tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, február 26-i, egyben Simor András elnökségének utolsó kamatdöntő ülésén – derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.

Az alapkamat 5,25 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György voksolt, 5,50 százalékos szinten tartására az MNB elnöke, Simor András és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc szavazott.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
A testület szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok azt jelzik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ami a döntéshozók többsége szerint azt valószínűsíti, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A tanácstagok többsége úgy vélte, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők tükrében az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető – olvasható a jegyzőkönyvben.
Az augusztus óta tapasztalt forintgyengüléssel kapcsolatban nem volt egységes a testület tagjainak megítélése. A kamatdöntő ülés időpontjában 295 forint környékén volt az euró árfolyama.
Egyes tagok szerint a kedvező globális pénzpiaci környezet, a kormányzatnak az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát mérsékelheti, mindezen tényezők pedig indokolttá tehetik a monetáris kondíciók óvatos lazítását.
Más tanácstagok ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy a forint augusztus óta tartó gyengülésében fontos szerepet játszottak az eddigi és beárazott kamatcsökkentések, ezért mind az inflációs cél középtávú elérése, mind a lakosság – még mindig magas – nyitott devizapozíciója szempontjából kockázatos lehet a további kamatcsökkentés, helyette kiváró, óvatos monetáris politika indokolt.
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatosan a tanács egyetértett abban, hogy  az előrejelzéseknél visszafogottabb ütemű év elejei áremelések, valamint a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében a rövid távú inflációs kilátások jelentős mértékben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban bizonytalanságot jelenthet, hogy a vállalati szektor a kormányzati intézkedések hatására emelkedő termelési költségeit milyen mértékben képes beépíteni az árazásába.
Ezért a tanács továbbra is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását – olvasható a jegyzőkönyvben.
A tanács egyik tagja rámutatott, hogy a tartósan gyenge kereslet dezinflációs hatása még az eddig feltételezettnél is erősebb lehet, így a középtávú inflációs kockázatok a korábban gondoltnál is alacsonyabbnak bizonyulhatnak. Néhány tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az erőteljes dezinfláció nem a potenciális növekedés vártnál kedvezőbb, hanem a tény GDP vártnál jóval kedvezőtlenebb alakulásának következménye.
Néhány tanácstag arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem látszik érdemi fordulat sem a belföldi fogyasztásban, sem a beruházásban, sem pedig – az erős hitelkínálati korlátok miatt – a hitelezési folyamatokban, így az alacsonyabb jegybanki alapkamatszint a jelenlegi körülmények között nem képes hathatósan támogatni a növekedés beindulását.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatosan a tanács megjegyezte, hogy a tavalyi recesszió után – mind a külső, és különösen a belső keresleti tényezők alapján – csak mérsékelt növekedés indulhat be idén. Megjegyezték: a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számítanak, ami – a döntéshozók többsége szerint – biztosíthatja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon.
A kockázati kilátásokat illetően a testület megállapította, hogy a magyarországi kockázati megítélés nem változott érdemben. A testület egy tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a támogató pénzpiaci környezet mind ez ideig a hazai fundamentumok érdemi javulása nélkül maradt fenn, emiatt a kedvező folyamatok megítélésében fokozott óvatosság lenne indokolt.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a sikeres devizakötvény-kibocsátás mérsékelte az ország finanszírozási kockázatait. Egyes tanácstagok szerint a finanszírozási költségek további csökkenését és a kedvező kockázati megítélés tartós fennmaradását segítheti az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutalappal történő együttműködés.(MTI)