Kamatdöntés – A monetáris tanács egyhangúlag döntött áprilisban a csökkentésről

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyhangúlag döntött áprilisban a jegybanki alapkamat 25 bázispontos, 4,75 százalékra csökkentéséről – derül ki a kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán tett közzé az MNB.

Az április 23-i ülésen nem vett részt Matolcsy György elnök és Balog Ádám alelnök.
Az ülésen részvevők egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek és az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
Áprilisban Karvalits Ferenc korábbi alelnök mandátumának lejárta, illetve Király Júlia korábbi alelnök lemondása miatt új összetételben ülésezett a tanács, az ülést Gerhardt Ferenc jegybanki alelnök vezette.
A monetáris tanács helyzetértékelése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra, ugyanakkor mind a külső, mind a belső kereslet továbbra is korlátozott mértékű bővülést vetít előre. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét – véli a testület.
A monetáris tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami a testület szerint biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony marad. A beérkezett inflációs adatok megerősítették a tanács tagjait abban, hogy a nyomott keresleti környezet jelentős árleszorító hatással bír. A szabályozott árak év eleji csökkentése és a gyenge kereslet következtében az infláció a jegybanki cél alá süllyedt – mutatott rá a tanács.
Az egyes ágazatok adóterhelését növelő költségvetési intézkedések költségnövelő hatása a termelési láncon keresztül fokozatosan a teljes vállalati szektorban jelentkezhet, ami az indirekt adók hatásaitól szűrt maginfláció emelkedését eredményezheti, de a tanács megítélése szerint a negatív kibocsátási rés mellett a fogyasztói árakba  történő továbbhárítás lassú és csak részleges lehet. A testület néhány tagja megjegyezte, hogy ebben az évben az infláció tartósan a középtávú cél alatt maradhat, míg jövőre a célérték közelében alakulhat.
A tanács szerint a válság előtt felhalmozott adósságok elhúzódó leépítése és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a háztartásokat tartósan óvatos viselkedés és magas megtakarítási ráta jellemezheti, így a fogyasztási kereslet feltehetően csak 2014-től fog erősödni.
A pénzpiaci kockázatokkal kapcsolatosan a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az ország pénzügyi stabilitása megfelelő. A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban kedvezően alakult és a javuló nemzetközi környezetben a magyar pénzügyi piaci eszközök kockázati felára is jelentősen  mérséklődött – vélték a tanácstagok.
Megállapították: a hazai kockázati prémium számottevően csökkent, mind a rövid, mind a hosszabb lejáratú állampapír hozamok jelentős mértékben, történelmi mélypontra estek. A forint az euróval szemben az elmúlt hónap során kisebb kilengésektől eltekintve folyamatosan erősödni tudott. A magyar CDS-felár szintén nagymértékben csökkent az elmúlt hónapban.
A monetáris tanács értékelése alapján azonban a nemzetközi közösség jelentős erőfeszítései ellenére továbbra is fennáll a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét, ami óvatos monetáris politikai lépéseket indokol. (MTI)

Scroll To Top