Közzétette a KSH ma reggel a szeptemberi inflációs adatokat. A további számottevő gyorsulás lényegében nem okozott meglepetést, hiszen szeptemberben került sor a háztartási energiaköltség-támogatások részbeni visszavételének elszámolására a statisztikában. A tényadat 20,1 százalékos lett, míg a maginflációs mutató 20,7 százalékra gyorsult.
Havi szinten 4,1 százalékkal nőttek az árak, s ezen belül a háztartási energia 59,2 százalékkal drágult augusztushoz képest. A rezsiemelés elszámolása mellett a fő inflációs hajtóerőt továbbra is az élelmiszerek árai jelentették, melyek hó/hó alapon további 3,5 százalékkal nőttek szeptemberben. Az éves élelmiszer-inflációs index így már 35,2 százalékos.
Meglepetésre a szolgáltatások árai csökkentek szeptemberben: hó/hó alapon 0,1 százalékkal. Az üdülési szolgáltatások árainak 13,6 százalékos szezonális csökkenése ugyanis némileg ellensúlyozta más szolgáltatás-kategóriák áremelkedését. Éves szinten a szolgáltatások 8,2 százalékkal drágultak.
Ami a kilátásokat illeti, a bizonytalanság az, ami maradt. További egyszeri inflációemelkedést hozhat az árstopok kivezetése, azonban egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be. A forint folytatódó gyengülése is inflációt emelő faktor: a gyenge árfolyam miatt a globális dezinflációs hatások hazai árakba való begyűrűzése is késhet. Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számolunk, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek. Egyszámjegyű inflációt jövő év szeptemberétől láthatunk ismét.