Főúr! Ez most hőmérő vagy számla?

Kicsit sokat mutat! – A vendéglátásban a nyár a csúcsidőszak, a júliusi és az augusztusi hőségben. Így volt ez 2019-ben is, de a növekedés üteme a korábbiakkal szemben már kisebb volt. Csúcsra futott viszont az éttermi drágulás. Ezek szerint nem nyel le mindent a vendég. De a létszám és a bér nőtt. A pincér-, szakácshad létszáma 41 ezerről 57 ezerre hízott.

Augusztusban költjük el a legtöbb pénzt a vendéglátóhelyeken, évek óta ez a vendéglátózás csúcsidőszaka. Feltehetően a nyaralás, a hétvégi pihenők mellett aki teheti, nem főz, inkább bevág egy lángost. És a nagy hőségben nem az igazi rántott húst sütögetni otthon.

Így volt ez 2019 nyarán is, amikor júliusban és augusztusban szépen gyarapodott a büfék, éttermek bevétele, augusztusban már közel 150 milliárd forintot könyvelhettek el a vendéglátóhelyek.

Az év vége felé, hiába a karácsony és a szilveszter, a nyári csúcsot már nem éri el a vendéglátás, és előreláthatóan így lesz ez ebben az esztendőben is. A karácsony családi ünnep maradt, döntő arányban otthoni időtöltéssel.

És ezek már online kasszás adatok:

	2016	2017	2018	2019
január	57	60	71	79
július	90	105	121	136
augusztus	92	107	128	149
december	72	87	98	112*
KSH, érték: milliárd forint, folyó áron kereskedelmi vendéglátás (munkahelyi vendéglátás nélkül), */: 2019 december: várható,

Persze a mérleget megdobják a jövő-menő turisták is.

Nagyítóval kellett keresni az 5%-os áfát a vendéglőkben

Az elmúlt esztendőkben is szépen hízott a vendéglátás a bevételt tekintve, pedig az éttermeket is kínozza a munkaerőhiány, a béremelések költsége, vagy éppen egyes élelmiszer alapanyagok drágulása. Nekik is drágább a krumpli, vagy a zöldség.

2018-tól ugyan 5% az éttermi áfa (a jellemzően helyben készített és fogyasztott ételféleségek, italok után, de például az alkoholé már nem), de ezt azért megfejelték egy 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulással, a kettő együtt pedig már 9%, amit valahová be kell fizetni a bevétel után. A boltosokkal szemben ugyanakkor a vendéglősöket nem kergették az utcán azzal, hogy ahol csökkentették az adót, ott hová tűnt az áfa: kellett nekik bérre és fejlesztésre, mondták. De hát ezen már túl vagyunk, könnyedén még azt is gondolhatnánk, hogy a politikusok többet járnak boltba, mint vendéglőbe.

Végül is az a kép kerekedik ki a vendéglátózás világáról, hogy miközben a bevétel nőtt, ugyanakkor az áfakulcs kisebb lett, de az árak is emelkedtek, nem is kicsit. 2019-ben már 7%-kal, de előtte sem sokkal kisebb ütemben.

És ami a legfontosabb az előbbieken túl, hogy mennyiségben (darabban, kilóban, literben), azaz volumenben nézve évről-évre többet ettünk-ittunk a vendéglátóhelyeken. Nem is kicsivel, hiszen 2017-ben és 2018-ban is 11% volt a növekedés üteme, ami viszont 2019-ben zsugorodott valamelyest.

Úgy tűnik, a kedves vendég azért mindent nem nyel le, de a vendéglősöknek csak sikerült olyan árakat belőniük, ami mellett összességében bővülhetett a piacuk. Nyilván ezt megtehették azért is, mert a kedves vendégnek az elmúlt években szépen vastagodott a pénztárcája a béremelések révén. És azért az is hozzátartozik a képhez, hogy a vendéglő mindig is egy tehetősebb műfaj volt a családi költekezés terepén, nem mindig és nem mindenki engedheti meg magának. Persze, ahogyan vendég és vendég, úgy vendéglő és vendéglő, büfé és büfé között sok különbség is lehet, de hát a mérleg az összesent mutatja:

	2016	2017	2018	2019*
bevétel	876	1.006	1.165	885
áfakulcs	27%	18%	5%**	5%**
infláció, éttermi	+3,4%	+4,7%	+5,7%	+7,1%
növekedés volumenben	+9%	+11,1%	+11%	+7,4%
KSH, bevétel: milliárd forint, folyó áron, növekedés: volumen, árváltozás kiszűrésével (mennyiségben), infláció: augusztus, éttermi étkezés, */: 2019: január-augusztus, **/: +4% turizmusfejlesztési hozzájárulás kötelező az áfakulcson felül

Munkaerőhiány az van itt is, de a létszám azért nőtt

Folyamatos a híradás arról, hogy milyen nehéz pincért, szakácsot, vagy éppen cukrászt találni olyan kiemelt idegenforgalmi térségben is, mint például nyáron a Balaton. De hát végül lehetett vendéglőzni, büfézni a Balaton partján is, persze ennek ára is volt, például dupla műszakok, pincéreskedő tulajdonosok, családtagok.

A mérleg azonban azt mutatja, hogy a nagyobb (négy főnél többet foglalkoztató) vendéglátóhelyeken bővült a létszám, persze ehhez szépen kellett emelni a béreket, így hát el is kelt az a fránya áfakulcs csökkentés:

vendéglátózás nyáron	2016	2017	2018	2019
fizikai dolgozók létszáma	41 ezer fő	41 ezer fő	50 ezer fő	57 ezer fő
havi bruttó átlagkereset	134 ezer ft	160 ezer ft	178 ezer ft	202 ezer ft
KSH, négy főnél nagyobb vendéglátó vállalkozások, létszám: ezer fő, átlagkereset: ezer forint, júliusi adatok

A vendéglátózásban egyébként van egy érdekes foglalkoztatási szabály. Egy vendéglátóhelyen a szakképzettséget megkövetelő munkakörben, ilyen például a szakács, egy műszakban elég egy szakképzett, erről bizonyítványt felmutatni képes dolgozó beállítása. A többiek süthetnek, főzhetnek bizonyítvány nélkül is. Nos, ez azért nem kis dolog, bár a végső szót a vendég mondja ki.

(blokkk.com)