Folytatja gazdaságélénkítő laza monetáris politikáját az EKB

Az EKB kitart gazdaságösztönző célú laza monetáris politikája mellett, tovább folytatja eszközvásárlásait és a válságból való kilábalás jeleit nyugtázva javított az idei és jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésén is.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton. Jelezte egyúttal, hogy folytatja az eszközvásárláson alapuló gazdaságélénkítő monetáris politikáját.
A kormányzótanács az EKB honlapján publikált közleményben a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintjét.
A kormányzótanács leszögezte, hogy az irányadó kamatokat a korábban követett gyakorlatot folytatva mindaddig a jelenlegi szinten szándékozik tartani, amíg az inflációs kilátások határozottan meg nem közelítik a 2 százalékhoz közeli célt és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

A kormányzótanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, az EKB elnöke rámutatott, hogy az átoltottság előrehaladásával párhuzamosan az első negyedévi visszaesés után fokozatosan megindult a növekedés az euróövezetben, részben a szolgáltatások ugrásszerű növekedésének, részben pedig a feldolgozóipar már meglévő magas dinamikájának köszönhetően. Jelezte, hogy az év második felében a gazdasági teljesítmény további javulására lehet számítani a korlátozások további lazításával párhuzamosan. A gazdaság talpraállításához a lakossági kereslet növekedése és a kormányzati támogatások egyaránt nagyban hozzájárulnak. A kilátásokat azonban továbbra is bizonytalansági tényezők árnyékolják be, elsősorban a járvány további alakulásával kapcsolatban.
Megjegyezte, hogy az infláció jelentős lendületet vett az utóbbi időkben, részben bázishatásoknak, részben átmeneti tényezőknek, részben az energiaárak emelkedésének tulajdonítható okokból. Az EKB az inflációs nyomás további fokozódását várja az év második felében, mielőtt ismét enyhülni kezdene. A tervezési időtávon belül azonban az áremelkedés mértéke nem haladja meg az inflációs célt.
Az EKB a bizonytalansági tényezők mérséklése és az árstabilitás biztosítás érdekében fontosnak tartja a válság során biztosított kedvező finanszírozási kondíciók fenntartását. Megjegyezte, hogy a piaci kamatlábaknak a márciusi ülés óta tapasztalt emelkedése „túl korai” és egyaránt kockáztatja a gazdasági fellendülést és az inflációs kilátásokat. A kormányzótanács ezért is találta szükségesnek megerősíteni szándékát az ösztönző célú laza monetáris politika folytatása mellett.
Az EKB elnöke kijelentette, hogy az irányadó kamatlábakat mindaddig a jelenlegi vagy annál alacsonyabb szinten fogják tartani, amíg az inflációs kilátások a tervezési horizonton belül meg nem közelítik a 2 százalék alatti célt.
Az EKB folytatja ugyanakkor az eszközvásárlásokat a járványvédelmi sürgősségi programban (Pandemic Emergency Purchase programme, PEPP) 1850 milliárd eurós keretösszegében legalább 2022 márciusának a végéig, de legalább addig, amíg a kormányzótanács lezártnak nem ítéli a koronavírus-válságot. Az eszközvásárlásokat az EKB a piaci feltételekhez igazodva rugalmasan kívánja folytatni, de az év korábbi hónapjaiban végzettnél intenzívebb módon.
Az APP eszközvásárlási program keretében az EKB havi 20 milliárd eurós tételben folytatja vásárlásait. A vásárlások mindaddig folytatódnak, amíg a növekedésösztönző laza monetáris politika keretében erre szükség van és a kamatemelések megkezdése előtt nem sokkal érnek majd véget.
A döntés alapjául szolgáló makrogazdasági kondíciókról szólva az EKB elnöke elmondta, hogy az első negyedévben az euróövezeti bruttó hazai termék 0,3 százalékkal csökkent negyedéves bázison és 5,1 százalékkal maradt el a válság előtti utolsó negyedév, a 2019 negyedik negyedévitől. A vállalati és lakossági felmérések azonban a gazdasági aktivitás jelentős mértékű javulását vetítik előre a második negyedévre.
A kapcsolat-intenzív szolgáltatások terén nagy fellendülésre lehet számítani a korlátozások oldásával párhuzamosan, a feldolgozóipari termelés pedig egyébként is erőteljes teljesítményt nyújt az élénk globális keresletnek köszönhetően, bár rövid távon beszállítói fennakadások még nehézségeket támaszthatnak.
Az EKB javította GDP-növekedési előrejelzését a márciusban kiadotthoz képest. Az idén 4,6 százalékra, jövőre 4,7 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra számít. A márciusi prognózisban az idei évre 4,0 százalékos, jövőre 4,1 százalékos, 2023-ra pedig 2,1 százalékos GDP növekedést jelzett az EKB. Az idei éves infláció 1,9 százalék lesz a márciusban jelzett 1,5 százalék helyett, a 2022-es 1,5 százalék 1,2 százalék helyett, a 2023-as pedig változatlanul 1,4 százalék lesz az EKB várakozása szerint.(MTI)