Fidelity: A monetáris politika mentőövet dob, de a kötvénypiacokon lehetnek még kilengések

A jegybankok kezdettől fogva a Covid-válság frontvonalában küzdöttek, és ez nem is fog változni, ha az USA felől érkező költségvetési támogatás nem bizonyul elégségesnek. A mérlegfőösszeg csökkentésére vagy kamatemelésekre egyelőre nem sok jel utal. Ugyanakkor a vakcina megjelenése és az ultra-alacsony kamatkörnyezetben tapasztalt jelentős monetáris és költségvetési válaszlépések hatására a kötvénypiaci kilengések (vagyis a hosszabb lejáratú kötvények hozamában kialakuló tüskék) kockázata továbbra is fennáll a Fidelity International szerint.

▪  A Covid-19 járvány hatására ugrásszerűen megnőtt a rendelkezésre álló pénzmennyiség, és az eszközárfolyamok inflációja a fogyasztói árakban is éreztetni kezdte a hatását.

▪  Az adósságállomány magas szintje miatt a jegybankok kénytelenek alacsonyan tartani a refinanszírozási költségeket, de lehet, hogy mindaddig nem lépnek, amíg a kötvénypiacokon meg nem jelennek a kilengések.

▪  Az ESG-alapok 2020-ban a referenciaindexnél jobb teljesítményt nyújtottak, és a fenntartható kötvények a többi eszközosztályénál kevésbé hektikusan alakuló hozamprofilt kínálhatnak.

A példátlan mértékű ösztönzők a kockázatos eszközök árfolyamára is hatással vannak

A G6-országok jegybankjai a Covid-válság kezdete óta csaknem megduplázták a mérlegfőösszegüket. Bár a megosztott Kongresszus vélhetően visszafogottabb költségvetési ösztönzőcsomaggal fog előállni, mint amekkorát egy demokrata „kék hullám” alatt tapasztaltunk volna, a Fidelity arra számít, hogy a Covidhoz kapcsolódó, kétpárti jóváhagyással rendelkező támogatás nem fog elmaradni. A 2020-ban kibocsátott monetáris ösztönzők már a magasabb kockázatú eszközök árfolyamára is hatással vannak, és ez a folyamat 2021-ben is folytatódhat. A hitelszpredek sok területen beszűkültek, bár a járvány által leginkább sújtott néhány ágazatban, például az energiaiparban tágabbak maradtak azért.

A rendelkezésre álló pénz mennyisége most nő

 

A több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válsággal szemben az USA-ban nő a rendelkezésre álló pénzmennyiség növekedési üteme, és előfordulhat, hogy a fogyasztói árak emelkedni kezdenek. 2008-ban a bankok annyira mozgásképtelenné váltak, hogy szinte ugyanolyan gyorsan tették be a tartalékaikat a Fed-hez, amilyen tempóban a pénzt kibocsátották számukra, hogy hitelezni tudjanak a reálgazdaságnak. A bankok mérlege ezúttal sokkal stabilabb, így a példátlan mértékű ösztönzők inflációs hatást válthatnak ki.

 

Az M2 pénzmennyiség növekedési üteme éveken át évi 7% körül mozgott. Jelenleg 23% magasságában jár – ilyen mértékű bővülésre az 1960-as évek óta nem volt példa. Bár a pénz forgási sebessége még nőhet, a pénzforgás strukturális trendje évek óta lefelé mutat; ez a trend most a további (bár szerény mértékű) költségvetési ösztönzők következtében megfordulhat.

 

 

  1. grafikon: A Covid hatására égbe szökött a pénzmennyiség

 

Az adóssághegy-probléma

A befektetők számára az egyik legfontosabb téma, hogy bár a monetáris politika laza, az adósságállomány magas – és a Covidhoz kapcsolódó válaszlépések finanszírozási igénye miatt egyre nő. Az IMF becslése szerint a globális államadósság-állomány 2021 kezdetén csaknem 100% lesz, és a JPMorgan becslése szerint az állami és a magánszektor teljes összesített adósságállománya eléri a globális GDP 280%-át. 2020 végére a fejlett országok headline költségvetési hiánya ötször magasabb lesz, mit egy évvel korábban.

Ahhoz, hogy ezek a tartozások tovább-gördülhessenek, és elkerülhető legyen a csődspirál, a jegybankoknak alacsonyan kell tartaniuk a refinanszírozási költségeket. Eddig ez sikerült is nekik: 2019-ben a tízéves USA államkötvények reálhozama 50 bázisponton indult, és most -110 bázisponton áll. Csakhogy ez védtelenebbé teszi a pénzügyi rendszert a hirtelen hozamemelkedésekkel szemben, függetlenül attól, hogy az inflációra utaló jelek, a kedvezőbb növekedési kilátások, vagy éppen egy olyan pénzügypolitikai ballépés váltja-e ki őket, mint a Fed mérlegfő összegének a csökkentése, amelynek hatására 2018 vége felé komoly piaci kilengések alakultak ki.

A kötvénypiaci kilengések kockázatot jelentenek

Bár az inflációs kockázat nem olyan nagy, mint amekkora egy „kék hullámos” forgatókönyv esetén lehetett volna, azért teljesen nem is szűnt meg. A kockázat ráadásul még nőhet is, ha a hatékony vakcinát a vártnál hamarabb sikerül piacra dobni, vagy ha Kínában megugrik a teljes társadalmi finanszírozás összege. A jegybankok szándékosan lassan reagálhatnak az infláció és a magasabb hozamok jeleire, mivel igyekeznek a névleges kamatlábat alacsony szinteken rögzíteni. A hozamok akár 150 bázispontot is mozdulhatnak, mire a jegybankok közbelépnek, és lejjebb nyomják őket. A jelenlegi helyzetre legjobban hasonlító historikus példa a 2013-as „tapering” kapcsán kialakult kilengés volt, amikor a Fed bejelentette az eszközvásárlási programjának csökkentését, és ennek hatására a befektetők hirtelen kivonultak bizonyos eszközökből, például a feltörekvő országok papírjaiból. A jelenlegi helyzetben inkább kötvénypiaci kilengésre lehetne számítani, mivel az USA államkötvényei által kialakított „kockázat-mentes” kamatláb hirtelen meglódulhatna felfelé. Ilyen körülmények között a növekedési jellegű vállalatok (pl. a legnagyobb tőkésítettségű tech-óriások), melyek 2020-ban remekül elvoltak, hirtelen ellenszélben találnák magukat, mivel a befektetők a value jellegű papírok felé fordulnának.

 

Egy magasabb kockázatmentes kamatláb a feltörekvő piaci kötvényeknek és a hosszabb lejáratú, befektetési minősítésű kötvényeknek sem tenne jót, és kitágulnának a hitelszpredek. Egyes magas hozamú területeken az alacsonyabb durációjú eszközöket kevésbé érintené mindez, és az income jellegű, rövid durációjú eszközök még akár a referenciaindexet meghaladó teljesítményt is nyújthatnának. Egy efféle anomália lehetőségeket is teremtene az olyan ágazatokban, ahol a szpredek túlságosan beszűkültek. Az előttünk álló hónapokban változatlanul nagy szükség lesz a gyorsan reagáló, szelektív, és az értékeltségekre összpontosító értékpapír-válogatásra.

A fölösleges dollárlikviditás miatt elhúzódhat a devizák gyengélkedése

A dollár árfolyamának több éven át tartó emelkedése után a Fed hatalmas mértékű monetáris stimulusának és a világ többi részén tapasztalható, megnövekedett dollárlikviditás hatására a zöldhasú 2020-ban gyengülni kezdett. A Fidelity arra számít, hogy a fiskális deficit finanszírozását célzó további hitelfelvételek közepette ez a gyengélkedés folytatódni fog. Itt is sok minden múlik azon, hogy hogyan alakul a járvány a következő néhány hónapban, milyen gyorsan tud magához térni a globális gazdasági növekedés, és milyen hamar jelenik meg ismét az infláció a Covidhoz kapcsolódó korlátozások feloldását követően.

Az ESG még fontosabb szempont lesz a kibocsátó-kiválasztás során

„Az ESG- és a klímaalapok 2020-ban a hagyományos alapoknál jobban teljesítettek, és ez várhatóan 2021 során sem lesz másként, mivel az újonnan megválasztott elnök, Joe Biden bejelentette, hogy az USA ismét csatlakozni kíván a párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez, és 2060-ra Kína szeretné nullára csökkenteni a nettó széndioxid-kibocsátását”– mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

Az ezekhez hasonló alapok hosszú távon biztonságosabb jövedelemáramot képesek biztosítani, vagyis összesített Sharpe-mutatójuk magasabb, még ha a hozamjellemzőik eleinte szerényebbnek is tűnnek. Most, hogy a volatilitás valószínűleg magasabb szinten állandósul, mint az elmúlt évtizedben, a magas ESG-minősítéssel rendelkező kötvénykibocsátók egyenletesebb hozamprofilt kínálnak majd a következő évek során, mint a gyengébb ESG-minősítésű társaik.


 

DISCLAIMER

Ezen dokumentum előzetes engedély nélküli másolása vagy terjesztése tilos. A Fidelity csak saját termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó információkat szolgáltat, és egyedi körülmények alapján nem nyújt befektetési tanácsadást, kivéve, ha azt egy kellően meghatalmazott cég kifejezetten előírja az ügyféllel való formális kommunikáció során.  A Fidelity International megnevezés arra a vállalatcsoportra utal, amely globális befektetéskezelői szervezetként az Észak-Amerikán kívül, a kijelölt joghatóságokban elérhető termékekről és szolgáltatásokról nyújt információkat. Ezen információk nem az Egyesült Államok területén élő vagy tevékenykedő személyek számára készültek; ezek a személyek ugyanis nem jogosultak az itt található információk alapján eljárni. Ezen információk kizárólag azon személyeknek szólnak, akik olyan országokban élnek, ahol az adott alapok forgalmazási engedéllyel bírnak vagy ahol ilyen engedélyre nincs szükség. Egyéb rendelkezés hiányában valamennyi terméket a Fidelity International biztosítja, továbbá az összes megfogalmazott vélemény a Fidelity szervezetének véleménye. A Fidelity, Fidelity International, a Fidelity International logó és az „F szimbólum” a FIL Limited bejegyzett védjegyei. A FIL Limited eszközei és erőforrásai a 31/10/2020 – i napon. Az adatok nem auditáltak.A munkatársak és elemzők egyaránt kutatási szakembereknek minősülnek.Javasoljuk, hogy a befektetéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt részletesen tájékozódjon. A befektetéseket az aktuális tájékoztató és a KIID (key investor information document, kiemelt befektetői információk dokumentuma) alapján kell meghozni, amelyek az aktuális éves és féléves jelentésekkel együtt térítésmentesen hozzáférhetők forgalmazóinknál, a luxemburgi Európai Szolgáltási Központunkban (European Service Centre), FIL (Luxembourg) S.A., (2a, rue Albert Borschette, BP 2174, L-1021, Luxembourg), valamint forgalmazónknál, a Raiffeisenbank Zentralbank Österreich AG-nél, (1054 Budapest, Akadémia utca 6). A Kiemelt befektetői információk c. dokumentum magyar nyelven is elérhető.Harmadik felek védjegyei, szerzői jogai és más szellemi tulajdonjogai a mindenkori tulajdonosuk birtokában vannak és maradnak. Kiadta: FIL (Luxembourg) S.A., engedélyező és felügyeleti szerve a CSSF (Commission de Surveillance du Secteur Financier, Pénzügyi Felügyeleti Hatóság). GLEMUS3452-0121 MKAT9127

 

Scroll To Top