A szenátus és a képviselőház elnökének hosszúra nyúló megválasztásával kezdte meg munkáját pénteken az Olasz Köztársaság tizenhetedik parlamentje.
A balközép Demokrata Párt (PD), a jobbközép Szabadság Népe (PdL) és a Monti-lista is azzal a bejelentéssel foglalta el helyét, hogy a felső- és az alsóházban is üres szavazólappal voksolnak a szenátus és képviselőház elnökének megválasztását célzó első fordulóban. Így kívánnak tiltakozni az 5 Csillag Mozgalom (M5S) magatartása ellen, amely a parlamenti gyakorlattal ellentétben nemet mondott a többi párttal való bármilyen megállapodásra, és kizárólag saját jelöltjeire hajlandó szavazni. Az M5S a szenátus élén Roberto Ficót, a képviselőházban Luis Alberto Orellanát akarja látni.
A februári választásokon kialakult politikai patthelyzet most a parlamentben folytatódik.
Az M5S-t az sem győzte meg, hogy a parlamenti elnökök megválasztásához szükséges többséggel sem a civil mozgalom, sem más politikai erő nem rendelkezik.
Az előrejelzések szerint a parlamenti elnökök megválasztása akár szombatig elhúzódhat.
A 630 tagú képviselőházban az első szavazáson 420 voksnyi többség szükséges, az utolsónak tartott negyedik szavazáson már 316 szavazat is elég. Ha ekkor sincsen eredmény, a PD és a PdL közös jelölttel próbálkozhatna.
A 315 fős szenátusban az első szavazáson 161 szavazat kell az alsóház elnökének megválasztásához, a negyedikben az addig legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül kell választani.
„Az M5S bent van a parlamentben: a történet megkezdődött” – írta Beppe Grillo az M5S vezére a honlapján (beppegrillo.it)
A szenátus első ülését Emilio Colombo örökös szenátor, a képviselőházét Antonio Leone PdL-politikus vezeti. Leone külön köszöntötte Ferenc pápát, akit mindenki állva megtapsolt, kivéve az M5S tagjait. „Laikus államban élünk” – mondták a civil mozgalom képviselői. (MTI)