Elemzők: az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban

Lassult a hazai fogyasztói árak növekedése júliusban, de az inflációs nyomás továbbra is jelen van a gazdaságban az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője közölte, a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, havi alapon továbbra is jelentős általános áremelkedést mért a KSH; a szakértő szerint továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban.
Annak ellenére, hogy a július enyhülést hozott az inflációs mutatóban, az továbbra is jelentősen felülmúlja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban publikált előrejelzési sávjának 4,3 százalékos tetejét is. Így várhatóan az inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában – fogalmazott kommentárjában Virovácz Péter. Hozzátette: ennek fényében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb 30 bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne.
Az ING továbbra is fenntartja az év egészére vonatkozó 4,5 százalékos inflációs prognózisát. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások miatt az év vége felé ismét érdemben 5 százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme – fejtette ki az elemző.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció júliusban a várakozásoknak megfelelően lassult az előző hónapokhoz képest, bár így is a célsáv fölött maradt, az inflációs nyomás tehát továbbra is jelen van a gazdaságban, bár a korábbinál mérsékeltebben.

A szakértő a következő kamatdöntés szempontjából kiemelkedőnek nevezte a kedden publikált adatokat. Úgy véli, az infláció lassulása lehetővé teszi az MNB számára, hogy augusztusban kivárjon és még ne emelje tovább a kamatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebben a helyzetben a kamatemelés erős üzenet lenne a piac számára, így mégsem zárható ki teljesen.
Várható, hogy a jegybank még a kamatdöntés előtt kommunikációs eszközökkel befolyásolja majd a piaci várakozásokat, amely kihatással lesz a forint árfolyamának alakulására – fejtette ki kommentárjában Regős Gábor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt “felrobbanó” kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
A szakértő kiemelte, hogy az inflációban hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni a drágulást, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa; mivel tavaly a nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, kevésbé fogják felfelé húzni az inflációt, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot – mutatott rá.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban 5 százalék közelében maradhat az infláció. Az elemző idén 4,6 százalékos éves inflációra számít a tavalyi 3,3 százalékos után, míg jövőre a számos bázishatás miatt szerinte 3,2 százalékra mérséklődhet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a jegybank által figyelt inflációs adatok lassulást mutattak, de így is többéves csúcsuk közelében vannak; a szakértő szerint ezek alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban.
Augusztusban a júliusihoz hasonló szinten lehet az infláció, esetleg kis lassulás is elképzelhető, majd szeptemberben újból gyorsulásra lehet számítani és novemberben akár 5 százalék fölé kerülhet az áremelkedés üteme. A jelenlegi kilátások szerint azonban úgy látszik, hogy átmeneti a megugrás, jövőre az éves átlagos infláció már 3,5 százalék körüli szintre süllyedhet az erre az évre várható 4,5 százalékról – fejtette ki.(MTI)

Scroll To Top