Egészségmegőrzésre célozva – Interjú Kovács Tamás Attilával, az OTP Egészségpénztár ügyvezetőjével a célzott szolgáltatásokról

Az elmúlt években több területen is változott az egészségpénztári szolgáltatások köre és nőtt a népszerűsége. Ezt főként a jogszabályi változások hajtották, de jó hír, hogy egyre több piaci szereplő ismeri meg és ismeri fel az egészségpénztári szolgáltatások előnyeit. Az elmúlt évek trendjeiről és a jövőbeli kilátásokról beszélgettünk Kovács Tamás Attilával, az OTP Egészségpénztár ügyvezetőjével.

Bár sokan ismerik már az egészségpénztárakat, de azért még messze nem mindenki. Miért jó, ha valaki egészségpénztári tag? 

Az állam és a munkáltatók több területen is próbálnak segíteni a munkavállalóknak. Ezt sokszor béren kívüli juttatások formájában teszik. Vannak népszerű cafeteria elemek, mint a SZÉP kártya, vagy a kulturális programokra szóló belépők, mint a színház, fesztivál, koncert, sportrendezvény belépők és bérletek. Valamint mindenképpen ide sorolnám még az óvodai és bölcsődei költségek térítését is. 

De dönthet egy cég úgy is, hogy a munkavállalók egészségét kívánja támogatni. Ilyenkor jó választás egy egészségpénztári szolgáltatás igénybevétele. A vállalatok itt többféle támogatási megoldás közül választhatnak. Adhatnak például akár célzott támogatást is a munkavállalóknak.

Mi is pontosan ez a célzott támogatás?

A hazai piacon nagyjából két éve került a figyelem középpontjába a célzott szolgáltatás, aminek a neve igencsak beszédes. A célja nem más, minthogy a munkáltató célzottan tudjon juttatást adni a munkavállalónak.

Akkor ez egy viszonylag új területnek is számít a hazai piacon?

Két évvel ezelőtt komoly jogszabályi változás volt ezen a téren. A szabadon felhasználható  egészségpénztári juttatás két éve már bérrel megegyező adókulccsal adózik, ezért az ilyen jellegű befizetések mértéke csökkent. A helyét pedig átvette a célzott szolgáltatás. 

Az OTP Egészségpénztárnál korábban az éves befizetés 80%-át az egészségpénztári munkáltatói juttatás tette ki, a mértéke a 8 milliárd forintot is elérte. Most az arány gyakorlatilag pont fordított, a befizetések 80%-át maguk a pénztártagok fizetik be egészségpénztári számlájukra, a munkáltatói juttatások között pedig egyre népszerűbb a célzott szolgáltatás. Ez valahol érthető is, mert a cégek pénzügyileg racionálisan gondolkoznak.

Fotó: Kovács Tamás Attila – OTP Egészségpénztár ügyvezetője

Míg a munkáltató által nyújtott egészségpénztári juttatás – adóvisszatérítéssel együtt is – 50% körül adózik, addig a célzott támogatások 35.99%-kal adóznak. Tehát utóbbi egyértelműen kedvezőbb megoldás pénzügyi oldalról, mint a korábbi években alkalmazott egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás.

Milyen előnyei vannak még a célzott támogatásoknak?

A vállalatok szempontjából az egyik legfontosabb szempont az adóelőny. De nagyon sok munkáltató ad már egyébként is valamilyen szűrést a dolgozóknak. Azt látjuk, hogy az egészségcélú juttatásokon egyre nagyobb a fókusz.

Az elmúlt 5 évben dinamikusan nőtt az igény ezen a téren mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Sokan szeretik, ha a munkáltató támogatja az egészségüket, és a célzott támogatás az egyik legmegfelelőbb forma erre. Ráadásul sok cég nem ismerte fel a célzott szolgáltatások adóelőnyét és jelenleg 76%-os adókulcs mellett fizetik az egészségügyi szolgáltatásokat és szűréseket, ezért bőven nőhet még ez a piac. 

És azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen egészségmegőrzést, szűrővizsgálatot támogató program hozzájárul a munkavállalói elköteleződéshez is. Ez is egy újabb juttatás, amit nem bérként ad oda a munkáltató, és ezzel is igyekszik javítani a morált, valamint növelni a dolgozók lojalitását. Emellett az egészséges munkavállaló kevesebbet van távol a munkájától, így többszörösen is hasznos lehet a munkáltatónak egészség célú juttatásokat nyújtani.

Melyek a legnépszerűbb támogatási célok?

A célzott szolgáltatás egyik kulcspontja, hogy nagyon jól lehet vele differenciálni a támogatást. Ezért például gyakran kötik őket munkakörhöz. Más szűrést kap mondjuk az irodai dolgozó (pl. gyógytornát, mozgásszervi kezelést), vagy épp a gyártósor melletti dolgozó (szűrővizsgálatot). De, hogy további példát említsek: egy festőüzemben sokkal jobb választás lehet a tüdőszűrés és vérvizsgálat támogatása, míg más munkakörben a szemvizsgálat vagy a szemüveg támogatása előnyös. Elképzelhető akár nemek szerinti differenciálás is: férfiaknak például urológiai vizsgálatot lehet célzott támogatásként juttatni, míg nőknek nőgyógyászati szűrést. De akár a munkahelyi pozíciók alapján is lehet alakítani a szűrőcsomagok tartalmát. A variációs lehetőségek tehát elég szerteágazók.

Azt mindenképp ki kell emelni, hogy prevencióra sokkal jobban adható ez a támogatás, mert maga a prevenció is sokkal inkább általános jellegű problémákra jelent megoldást. A vállalati egészségmegőrzési logikába is jól kapcsolódik ez a támogatási forma. Meg persze azért is magas a szűrési támogatások aránya, mert nagyon rugalmasan alakítható szűrőcsomagokat tudunk ajánlani. Több olyan egészségügyi szolgáltatóval állunk kapcsolatban, ahol személyre szabott ajánlatot kapnak a munkáltató partnereink és így pénztártagjaink is, és gyakran akár még a piacinál is jobb árakat tudunk nyújtani.

A COVID első hullámai alatt a COVID-szűrés támogatása volt nagyon közkedvelt. Manapság a menedzserszűrés az igen népszerű, de sok cég támogatja a fogászati szűréseket és mozgásszervi panaszok kezelését is.

Emellett nem feledkezhetünk meg a post COVID szűrővizsgálatok jelentőségéről sem.

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki belépjen egy ilyen programba?

Minden vállalattal célzott szerződést kötünk. Ha mondjuk van egy 200 dolgozót foglalkoztató cég és mindenki kap 10 ezer forintos szűrést, akkor ez egy 2 millió forintos keret lesz. Ha ebből végül „csak” 150 fő megy el a szűrővizsgálatra, akkor ez 1,5 millió forintos költség lesz. A fennmaradó összeget pedig vagy tovább tudja vinni a cég a következő évre, vagy vissza tudja kérni a pénztártól. 

Vagyis egy egészségbiztosítási befizetéshez képest annyival is előnyösebb ez a rendszer, hogy csak a felhasználás alapján kell fizetni. Tehát ténylegesen csak azt fizeti ki a cég, amit igénybe is vettek a munkavállalók. Emellett ne feledkezzünk meg az adózási előnyökről, ahogy arról korábban már említést tettem. 

A célzott szolgáltatásnak egyébként van egy minimális díja, vagyis a pénztárak felszámolnak egy adminisztrációs költséget, ami alapból 7%. De még emellett a díj mellett is jobban megéri a célzott támogatást nyújtani, mint bérként kifizetni.

Milyen cégmérettől érdemes igénybe venni a célzott támogatást?

Igazából már egy egyetlen munkavállalóval rendelkező Kft-nél is megérheti igénybe venni. Mert a munkabérnél jobban adózik az összeg és ha valaki konkrét egészségügyi célra célzottan akar költeni, akkor megérheti ezt a konstrukciót választani. Egy 100 ezer forintos szűrésnél célzott támogatás esetén 36 ezer forint adót és 7 ezer forint pénztárköltséget kell fizetni, egyéb esetben meg akár 76 ezres adóteher is lehet ezen az összegen. Amit még fontos kiemelni, hogy a pénztár a szolgáltatóknál kedvezményt is érvényesíthet, így még olcsóbban lehet hozzájutni a kívánt szolgáltatásokhoz. A programban való részvételhez a dolgozóknak be kell lépnie az egészségpénztárba. Így minden cégnél némi adminisztrációs teendővel jár ez a folyamat.

A támogatási összegek egyébként nagyon eltérőek. Vannak olyan cégek, akik évi 20-30 ezer forintot szánnak egészségügyi szűrővizsgálatokra dolgozónként, máshol komplex csomagokban gondolkoznak. Főleg menedzseri munkakörben látni akár 150-180 ezer forintos éves támogatásokat is. A cégek egyrészről annyit adnak, amekkora keretük van, másrészt pedig annyit adnak, amennyi az adott cél eléréséhez szükséges. Vagyis gyakran inkább a támogatási cél határozza meg az összeget.

Egy biztos, a piac az elmúlt két évben rengeteget fejlődött ezen a téren, ezt jól mutatják a trendek és a számok is. Egyre több cég támogatja a dolgozók egészségmegőrzését. A célzott támogatások rendszere pedig erre a célra kifejezetten alkalmas.

Scroll To Top