Csökkenhet a fekete péntek volumene

Megtorpanhat az évről évre felfelé ívelő lendület a hazai fekete péntek sorozatban, legalábbis ezt vetíti előre a LogiNet és a Reacty Digital közös, reprezentatív felmérése, amely szerint tavalyi évhez képest 6 000 forinttal kevesebbet, 34 000 forintot költünk el Black Friday akciók keretében idén. Annak igyekeztünk utánajárni, egy ilyen jellegű lassulás milyen mértékben nyomhatja rá a bélyegét a teljes online kereskedelemre.

Az online piac gazdaságban betöltött szerepe egyre meghatározóbb, hiszen az üzemanyag- és a gépjárműeladásokat leszámítva jelenleg a teljes kiskereskedelem 8-9 százalékát adja. A szektor szempontjából optimistának mondható hangok szerint a 2021-es jelentésekben ez az érték elérheti a 10 százalékot.

Az online kereskedelem sok éve dinamikus fejlődést mutat. A korábbi években 15-20 százalékos éves bővülés volt jellemző, de a koronavírus-járvány által leginkább érintett 2020-as esztendőben már 45%-os növekedést láttunk – fogalmaz a megkérdezett marketingmenedzser. Sőt, a várakozásokkal ellentétben a növekedés nem torpant meg, hanem folytatódott 2021-ben is.

A GKI Digital és az Árukereső közös jelentése szerint 2021 első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, melyen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát. Sőt, a tavaly is rekord magas számokat hozó második negyedévben idén is további 21%-os forgalombővülés volt tapasztalható. Tehát elmondható, hogy a hazai online piac az idei évben is remek formában van, még ha a harmadik negyedév eredményei nem is képesek tartani a lépést az év első felének növekedési ütemével.

A hazai e-kereskedőket ma már elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen tendenciák várhatók a következő években, milyen események lehetnek hatással a teljes szektorra. Egyelőre túlzás lenne messzemenő következtetéseket levonni a negyedéves eredményekből, az azonban határozottan látszik, hogy az aktív vásárlói bázis nem növelhető mérvadó mértékben, hiszen a növekedési plafon erős fékező hatással bír. Az átlagos megrendelési érték sem növekszik, sőt, a GKI Digital jelentés szerint az év első felében 1 százalékos visszaesés történt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva. Ha figyelembe vesszük, hogy az online kereskedelemben egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a kisérékű napi fogyasztási cikkek, akkor aligha várható, hogy ennél a mutatónál infláció feletti pozitív eredmények születnek.

A növekedést minden bizonnyal a vásárlási gyakoriság növekedése képes szolgáltatni, ami továbbra is jelentős ütemben képes nőni. Persze felvetődik a kérdés, hogy a következő években megjelenhet-e egyfajta növekedési plafon, ami lassítani fogja a teljes online szektor fejlődését, ez azonban egészen biztosan nem a következő egy-két év problémája.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai e-kereskedelemre komoly hatást gyakorolhat egy világméretű óriás belépése. Évek óta hallani pletykákat az Amazon érkezéséről, sőt sokan tudni vélik, hogy a világ elsőszámú online kereskedője csak a tökéletes pillanatra vár. Azonban az is tudható, hogy az Amazon kevésbé sikeres azokon a piacokon, ahol 2010 után jelent meg, ráadásul a kicsinek számító magyar piac az eMAG-Extreme Digital jelenlétével és logisztikai megoldásaival rossz profitrátával kecsegtetheti. Emiatt szakértői körökben is jelen vannak azok a hangok, amelyek szerint az Amazon hajlandó lemondani a magyarországi jelenlétről.