Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Nem tudni. És ez a legnagyobb kockázat egy cég számára a kötelező oltás elrendelésében. Mi a jobb: ha beteg a dolgozó, vagy lelép a kötelező oltás elől? És éppen a karácsonyi tumultus előtt? Az egy év fizetés nélküli szabi mellett pedig akár dolgozni is lehet, persze csak máshol. Bizonyára nagyobbat kellett volna lépni, de a kockázatok hasonlóak lennének. Lajstromozunk belőlük egyet.
Minden egyes új oltakozás javára szól a társadalomnak, bármennyire fanyalog is bárki. Az oltakozás céges elrendelése nem csekély munkaerőgazdálkodási kockázatokkal jár, ez tény, de azt mondani például, amit az egyik szakszervezet a zászlajára tűzött, hogy „őszintén bízik” az intézkedés teljes kudarcában, az azért finoman szólva is ostoba minősítés. Ennél azért súlyosabb ez a járványhullám.
A céges oltakozás lehetőségének meghirdetése eleve csak egy lehetőség. Első pillantásra nem is érthető a miértje, hiszen ha bizonyos munkakörök kockázatosak foglalkozásegészségügyi oldalról, vagy a járvány terjedésében veszélyforrást jelentenek, az állam is elrendelhetné ezekben a kötelező oltást.
De akkor is, a munkakörök, vagy éppen ágazatok mazsolázásában is hasonló a kockázatokkal kellene számolni, mint a céges lehetőség keretei között. Hát most ezeket vesszük számba.
Főnök, én már oltakoztam!
Jó, de ki hiszi ezt el? Jelenleg egy vállalkozás nem kérdezheti meg a dolgozóját, beoltatta-e magát. Egyszerűen szólva semmi köze hozzá, hivatalosan.
Sejtése lehet a cégvezetésnek arról, mennyien is vették már fel az oltást, de pontos, hivatalos információja nem. És ez a legnagyobb kockázata a kötelező oltás elrendelésének. Ha ugyanis magas az oltatlanok aránya egy munkahelyen, akkor sokkal nagyobbak a munkaerőgazdálkodási kockázatok, például a lelépés veszélye. A társadalom átlaga pedig 60%. Miért lenne ennél sokkal jobb, vagy rosszabb bárhol?
Latolgathat a cég, és az igazi kérdés az, melyik a nagyobb veszély: ha betegség miatt esik ki a dolgozó a munkájából, megfertőzve másokat is, vagy lelép a kötelező oltakozás elrendelése miatt.
Munkaerőhiány: az érem két oldala
Egy vállalkozás számára a mostani munkaerőhiányos valóságban fontos a dolgozója egészsége, ez biztos. Ne maradjon otthon betegség miatt, persze, betegen se dolgozzon, hiszen tünetmentes is lehet a fertőzés, és ne is adja tovább. Ez az oltakozás elrendelése mellett szól.
A másik viszont sajnos a nagyobb kockázat. Elrendeli a cég a kötelező oltást és kiderül, magas a nem oltottak aránya (mert az csak akkor derül ki, amikor megszületik egy ilyen rendelkezés, hiszen dokumentumokkal kell igazolni az oltakozást, vagy a mentességet).
És akkor bizony óriási a lelépés veszélye, hiszen ha a versenytársnál, vagy egy testhez álló másik ágazatban nem kötelező az oltakozás, lehet átsomfordálni munkáért. És tárt karokkal fogadják majd.
Fizetés nélküli szabi? Kösz főnök, tudok közben mást csinálni
Nem tilos több munkaviszonyt tartani, persze a kettő nem ütheti ki egymást. Különösen a részmunkaidős foglalkoztatás az, ahol ez szépen csúszhat. Bár le is léphet a dolgozó, ha nem oltatja be magát, ahol a munkakörében kötelező, de lehet, hogy nem árt a tarsolyban egy álláslehetőség, hiszen ha mégis beoltatja magát, vissza kell venni a munkába.
Sakkozhat azonban a cég a munkakörökkel is, jutalmat is adhat az oltásért
Némi mozgástér, hogy nem kell azonnal döntenie a vállalkozásoknak a kötelező oltakozásról, bármikor elrendelheti azt.
És megteheti azt is, hogy csak egyes munkakörökben írja elő a kötelező oltást, esetleg némi többletjuttatással is megtoldva. Ráadásul a beoltottakat át is csoportosíthatja oda, ahol kötelező, onnan, ahonnan nem.
Például a pénztáros folyamatosan kapcsolatban áll a vásárlókkal, a csemegepult sem egy veszélyforrás mentes hely, de az izgő-mozgó árufeltöltőnél, vagy raktárosnál lehet kisebb a foglalkozásegészségügyi kockázat. Persze, ekkor nincs olyan, hogy a bolti dolgozó minden munkakörbe beállítható, ahol éppen szükség van rá, ami azért nem is kicsit rontja a munkaszervezés hatékonyságát.
A kereskedelemnél maradva, de ez nyilván a szolgáltatások széles körére is igaz, hogy számos ága-boga van a területnek, eltérő kockázatokkal. Van mit mérlegelni.
Reklámnak is lehet jó, na de mi van a vásárlóval?
Vannak szolgáltatók, akik úgy hirdetik magukat, hogy védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. És a biztonságos munkahely jó híre számíthat akár a józan dolgozók körében is.
És a vásárló? Ez a legnagyobb bökkenő, hiszen 60% körüli az átoltottság Magyarországon, ami a járványügyi szakemberek szerint jelenleg kevés. A kormány most szorított egyet, hiszen egyes területeken elrendelte a kötelező oltakozást.
Nagyobbat kellett volna lépnie ebben az irányban, de éppen a kívánatosnál alacsonyabb, zömében önkéntességre épülő átoltottsági szint jelzi, hogy ez nem könnyű lépés. Elképzelhető persze az is, hogy a kormány ezzel az intézkedésével beméri a piacot, és majd lép tovább. Hiszen a cégek nem nagyon húzhatják az időt, így, vagy úgy dönteniük kell.
A szolgáltatók feltehetően például az év végi várható tumultus előtt nem kockáztatnak. Persze, ez is okozhat még nagyobb bajt.
De csak túl késő ne legyen, bárkinek is, oltakozni is, dönteni is.