Az EBRD a jövőben az Európa Tanács szempontjait is figyelembe vesz

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében bejelentette, hogy az EBRD az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásai mellett a jövőben az Európa Tanács (ET) szempontjait is figyelembe veszi egy-egy ország demokratikus fejlődésének megállapításakor – olvasható a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet közgyűlésének honlapján.

Hans Peter Lankes, a pénzintézet alelnöke az ET parlamenti közgyűlésében hangsúlyozta a bank, az Európa Tanács és annak szervei közötti kapcsolat fontosságát a politikai folyamatok ellenőrzése szempontjából. A német bankvezető kijelentette: az EBRD politikai értékelő módszertanában a jövőben az ENSZ és az OECD megállapításai mellett az ET dokumentumaira is a lehető legmegbízhatóbb forrásként és hivatkozási alapként fog tekinteni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a korszerű demokráciák fejleményeinek és folyamatainak elemzésekor az eddigieknél tizennéggyel több ismérvet fognak figyelembe venni, amitől Lankes azt várja, hogy mérhetőbbé teszi a demokratikus folyamatokat, és átfogóbb képet ad majd róluk. A közgazdász-bankár arról is tájékoztatást adott, hogy az EBRD 2012-ben 1 milliárd euró profitot termelt, amelyet tőkekihelyezési programja folytatására és legjobb, AAA-minősítésű adósbesorolása fenntartására fog felhasználni. Az EBRD 2012 folyamán minden eddiginél több, 393 projektet támogatott – mondta a bank alelnöke.
A közgyűlés üdvözölte, hogy az EBRD kiterjesztette földrajzi illetőségét annak érdekében, hogy a Földközi-tenger medencéjének déli és keleti részén fekvő olyan országoknak is segítséget nyújthasson, amelyek elkötelezik magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság mellett. A határozat felszólítja a bankot, hogy ezekben a kérdésekben működjön együtt az ET Parlamenti Közgyűlésével annak érdekében, hogy az erőfeszítések szerte Európában egymással összhangban támogassák az arab világ demokratikus átalakulását.
Az EBRD tevékenységéről folytatott közgyűlési vitában Braun Márton, az Országgyűlés ET-közgyűlési delegációját vezető fideszes képviselő is hozzászólt. Braun szerint a gazdasági válság második hulláma, a szuverén adósságválság megingatta az euróba vetett bizalmat, a megszorító intézkedések pedig káros hatással voltak az átalakuló országok gazdaságaira, a takarékosság és a növekvő munkanélküliség pedig aláássa a demokratikus kormányzásba és intézményekbe vetett hitet. Ezekre a fejleményekre az EBRD Braun meglátása szerint a befektetések magas szinten tartásával reagált az érintett országokban. A képviselő külön rámutat, hogy az EBRD, a Világbank és az Európai Beruházási Bank (EIB) a közép- és délkelet-európai feltörekvő országok gazdaságainak stabilizálásra 30 milliárd eurós akciótervet jelentett be 2013-ra és 2014-re, valamint, hogy az EBRD, az EIB és az Európai Bizottság egyetértési megállapodást írt alá arról, hogy szorosabban együttműködnek ezen a területen.
Braun Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy a kelet-európai térség tapasztalatait nem lehet egy az egyben átültetni a gyakorlatba a Földközi-tenger medencéjének déli és keleti vidékén.
„Ezek a kelet-európai tapasztalatok csak részben alkalmazhatók. A közeli jövő egyik nagy kihívása, hogy az EBRD milyen koncepció alapján alakítja ki befektetési stratégiáját egy olyan térségben, amelyben bizonytalan a politikai, a gazdasági és a társadalmi környezet” – mutatott rá Braun.
A képviselő a néppárti képviselőcsoport nevében úgy vélekedett, kijelenthető, hogy az EBRD ezekre a kihívásokra időben és megfelelő módon reagált. (MTI)