Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője – konkrét dátum megjelölése nélkül – azt javasolja, hogy Szerbia kezdhesse meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, Koszovó pedig a társulási megállapodást célzó tárgyalásokat.
Ashton hétfőn tájékoztatja az uniós országok külügy-, illetve Európa-ügyi minisztereit arról, hogy Szerbia és Koszovó milyen eredményeket ért el a kétoldalú viszonyuk normalizálására irányuló megbeszéléseken. Mint az vasárnap este Brüsszelben kiszivárgott, a jelentés pozitív értékelést tartalmaz, és így a főképviselő szerint indokolt, hogy mind Belgrád, mind Pristina előreléphessen az európai integráció útján.
Az Ashton közreműködésével folytatott szerb-koszovói kormányfői egyeztetések pénteken vezettek eredményre: a felek közt megállapodás született az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezése ügyében.
Az uniós miniszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán – az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának illetékességébe tartozó bővítési kérdéskör keretében – egyebek közt azt vitatják majd meg, kitűzzenek-e már most konkrét időpontot a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Korábban olyan feltételezések keringtek, hogy amennyiben a szerb-koszovói egyeztetés sikerrel jár, akkor – az elvben már most is EU-tagjelöltnek számító – Szerbia idén júliusban megkezdheti a tényleges csatlakozási tárgyalásokat.
Az ilyen tárgyalások rendszerint évekig tartanak: Horvátország, amely a tervek szerint ez év közepén válik az unió 28. tagállamává, 2005-ben kezdte a csatlakozást célzó megbeszéléseket.
„Szerbia teljesítette azt a kulcsfontosságú prioritást, hogy lépéseket tegyen a Koszovóhoz fűződő viszonyának érzékelhető és tartós megjavítása felé” – áll Ashton jelentésében, amelyet vasárnap este szivárogtattak ki a sajtónak, és amelyet hivatalosan hétfő délelőtt tíz órakor tesznek le az uniós miniszterek elé.
A pénteken miniszterelnöki szinten parafált szerb-koszovói megállapodást mind Szerbiában, mind az albán többségű Koszovóban bírálta a nacionalista ellenzék. Az észak-koszovói szerbek politikai képviselői szintén elégedetlenek, Belgrád árulásáról beszélnek. A szerb kormány képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy Szerbia a megállapodással – a vádakban foglalt állításokkal szemben – nem ismerte el a tőle 2008-ban elszakadt Koszovó állami önállóságát. (MTI)