Allianz 2021-es globális vagyonosodási jelentés: otthoni megtakarítások

Az Allianz 12. globális vagyonosodási jelentésében több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét veszi górcső alá.

  • A válság ellenére 9,7 százalékkal nőtt a globális pénzeszközök állománya 2020-ban,  először elérve a bűvös 200 billió eurós határt
  • 2021 egy újabb jó év lehet a megtakarításokkal rendelkezők számára, mivel a pénzeszközök állománya globálisan körülbelül 7 százalékkal nő
  • A válság várhatóan megerősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket az országok között és azokon belül is
  • Magyarországon jelentős, 9,9 százalékos növekedést mutatott a pénzeszközök állománya. Az emelkedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, összesen 17,4 százalékkal nőtt

A válságból menekülve

2020 szélsőségesen ellentétes év volt. A Covid-19 milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem  tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzösszegeket a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a Covid19-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya[1] 9,7 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.

A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően). Az új megtakarítások legalább felét a bankbetétek tették ki az összes piac tekintetében, világszerte kétszámjegyű, 11,9 százalékos növekedést mutattak; meghaladva a korábbi 2008-as pénzügyi válság évében regisztrált 8 százalékos csúcsot. Míg az értékpapír eszközosztály – az erős részvénypiacok által támogatva – 10,9 százalékkal nőtt, a biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány sokkal gyengébb, mindössze 6,3 százalékos emelkedést mutatott.

Beoltva

A nehézkes kezdés, a világgazdaságban jelentkező folyamatos szűk keresztmetszetek és az új korlátozásokat kikényszerítő új vírusvariánsok ellenére a globális GDP erősen növekszik 2021-ben, melyet az oltási kampány hajt, és amely lehetővé teszi a gazdaságok számára az újranyitást és a (részleges) visszatérést a normalitáshoz. Emellett továbbra is megmarad a laza monetáris politika és a nagyvonalú költségvetési támogatás. Vajon milyen eredményre számíthatnak a megtakarítással rendelkezők világszerte? Amennyiben nem történik egy nagyobb részvénypiaci korrekció, 2021 egy újabb jó év lesz a számukra, a pénzügyi eszközök állománya ugyanis kb. 7 százalékkal nő globálisan.

„Ezek a számok lenyűgözőek, azonban ennél mélyebbre kell ásnunk. A legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. A bankszámlákon heverő tétlen pénzek elvesztegetett lehetőséget jelentenek. A háztartásoknak ehelyett a nyugdíjba és a zöld gazdaságra való átállásba kellene fektetniük, ami lehetővé tenné, hogy a társadalom megbirkózzon a legsürgetőbb kihívásokkal, mint például az éghajlat- és a demográfiai változás. Attól tartok, hogy ha a háztartások végül elkezdik megtakarításaikat elkölteni, akkor az majd értelmetlen fogyasztáshoz vezet, és ez az inflációt gerjeszti. Sürgősen új megtakarítási kultúrára van szükségünk.” – mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.

Hosszú Covid

A pénzeszközök állománya 2020-ban is gyorsabban nőtt a feltörekvő piacokon (+13,9 százalék), mint a fejlett piacokon (+10,4 százalék), ami azt jelenti, hogy három év után újból az ismerős növekedési minta mutatkozott. Ennek eredményeképpen valamelyest szűkült a gazdag és a szegény országok közötti vagyoni különbség. A trend tavalyi évben észlelt megfordulása – vagyis a szegényebb és a gazdagabb országok közötti olló ismételt növekedése – tehát egyelőre megállni látszik. Azonban még korai azt mondani, hogy minden rendben van. Habár számos fejlődő ország meglepően jól teljesített a járvány első évében, a jelek arra mutatnak hogy a hosszabb távú következmények és kihívások elsősorban a szegényebb országokat érinthetik. Ezek a kihívások a nem elegendő számú oltásból, valamint a digitális és zöld gazdaságra való átállás érdekében újrakonfigurált ellátási láncokból adódnak.

Ugyanez mondható el a vagyon országokon belüli eloszlásáról. Bár a nemzeti középosztály réteg szűkült az elmúlt években, – mivel a teljes nemzeti vagyonon belüli részesedése csökkent -, 2020-ban legalább úgy tűnik, hogy a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez az örömteli esemény azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek, és a válság közvetlen hatása – több millió munkahely elvesztése – újból meg nem jelenik. Ezenfelül a válság az iskolai oktatásban is jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett. Ezért valószínű, hogy a Covid-19 tovább növeli a társadalmi mobilitás hiányát. A középosztály fokozatos eltűnése csak átmenetileg állt meg.

„A világjárvány lényegesen nagyobb kihívást jelent a szegényebb országok számára. Nagyon valószínű, hogy a Covid-19 sokkal hosszabb ideig fogja majd vissza a gazdasági fejlődést ezekben az országokban, mint a fejlett piacokon. De az igazi kihívás csak ezután jön: ezek az országok egy olyan járvány utáni világban találják majd magukat, amelyben egyre nehezebb lesz érvényesíteni a komparatív előnyeiket a technológia, a politika és az életstílus terén bekövetkező tartós változások miatt. A globális jóléti szakadék folyamatos szűkülése – az elmúlt évtizedek meghatározó fejleménye, már nem egy magától értetődő folyamat.”– fűzte hozzá Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője.

Magyarország: Jelentős, 9,9 százalékos növekedés a pénzügyi eszközök állományában

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-es évben (11,3 százalék). A növekedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal nőtt; ez a valaha mért legnagyobb emelkedés. Ebben az új megtakarítások 2020-ban ugrásszerűen, 161 százalékkal növekvő, rekordmértékű beáramlása játszotta a legnagyobb szerepet. A másik két eszközosztály is meglehetősen erősen teljesített: az értékpapír-állomány 8 százalékkal , a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya pedig 8,7 százalékkal nőtt.

A kötelezettségek 11,9 százalékkal bővültek, ami a nagy pénzügyi válság óta a leggyorsabb növekedések egyike.  Ennél csak 2019-ben volt magasabb (12,6 százalék) a kötelezettségek növekedése. A nagy pénzügyi válságot követő, a derékszíjak összehúzásával jellemezhető időszakot követően úgy tűnik, a magyarok visszatértek az adósságfelvételhez. A gazdasági teljesítmény 2020. évi csökkenésével párhuzamosan az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) 25 százalékra ugrott, ami még így is jelentősen elmarad a Szlovákiában (51 százalék), a Csehországban (42 százalék) és Lengyelországban (36 százalék) tapasztalt szintektől. A nettó pénzügyi eszközök értéke 9,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi eszközök 16 160 eurós egy főre jutó nettó állományával Magyarország a 30. helyen maradt a leggazdagabb országok rangsorában (a pénzügyi eszközök egy főre jutó állománya, az első húsz helyezettet lásd a táblázatban). Ezzel Magyarország a régió negyedik leggazdagabb országa Szlovénia (25), a Cseh Köztársaság (26) és Észtország (27) mögött, megelőzve Bulgáriát (35), Lengyelországot (37) és Szlovákiát (38). Mivel számos európai ország, például Olaszország, Franciaország, Belgium vagy Nagy-Britannia jelentősen visszaesett a rangsorban 2000 óta, a top 10 lista most más képet mutat mint 2000-ben: a legjobb helyekért a skandináv és az ázsiai országok küzdenek, de a vezető pozíciókat az Egyesült Államok és Svájc továbbra is őrzi.

 

Az első 20 ország (2020):

A pénzeszközök
egy főre jutó nettó állománya
A pénzeszközök
egy főre jutó bruttó állománya
EUR év/év %-ban 2000. évi
helyezés
EUR év/év %-ban 2000. évi
helyezés
#1 USA 218 470 12,9 2 #1 Svájc 313 260 3,1 1
#2 Svájc 212 050 3,7 1 #2 USA 260 580 11,2 2
#3 Dánia 149 240 14,6 12 #3 Dánia 212 570 10,4 6
#4 Hollandia 128 560 12,5 7 #4 Hollandia 180 190 9,3 4
#5 Svédország 124 760 8,8 14 #5 Svédország 173 130 7,8 15
#6 Szingapúr 118 930 10,9 17 #6 Szingapúr 152 590 7,6 11
#7 Tajvan 117 660 11,2 13 #7 Ausztrália 151 690 3,9 18
#8 Új-Zéland 114 170 3,0 8 #8 Új-Zéland 144 660 3,4 10
#9 Japán 100 470 2,8 3 #9 Tajvan 139 830 10,5 16
#10 Belgium 98 930 3,7 4 #10 Kanada 139 410 6,1 9
#11 Kanada 96 430 7,5 9 #11 Belgium 126 460 3,6 5
#12 Nagy-Britannia 90 020 9,7 5 #12 Japán 124 900 2,7 3
#13 Ausztrália 88 740 6,2 18 #13 Nagy-Britannia 123 580 7,7 7
#14 Izrael 87 460 4,5 10 #14 Izrael 109 670 4,3 14
#15 Franciaország 66 560 5,7 11 #15 Norvégia 100 330 5,8 20
#16 Ausztria 63 590 5,5 16 #16 Franciaország 94 990 5,5 12
#17 Olaszország 62 780 2,8 6 #17 Írország 89 300 5,8 13
#18 Németország 61 760 7,2 19 #18 Ausztria 86 500 4,7 19
#19 Írország 60 360 10,8 15 #19 Németország 85 370 6,3 17
#20 Dél-Korea 36 470 18,1 26 #20 Olaszország 78 880 2,4 8
#30 Magyarország 16 160 9,7 32 #30 Magyarország 19 510 10,1 32

München, 2021. október 7.

A tanulmány elérhető az Allianz Csoport honlapján.

Scroll To Top