Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Az Allianz 12. globális vagyonosodási jelentésében több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét veszi górcső alá.
- A válság ellenére 9,7 százalékkal nőtt a globális pénzeszközök állománya 2020-ban, először elérve a bűvös 200 billió eurós határt
- 2021 egy újabb jó év lehet a megtakarításokkal rendelkezők számára, mivel a pénzeszközök állománya globálisan körülbelül 7 százalékkal nő
- A válság várhatóan megerősíti a vagyoni egyenlőtlenségeket az országok között és azokon belül is
- Magyarországon jelentős, 9,9 százalékos növekedést mutatott a pénzeszközök állománya. Az emelkedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, összesen 17,4 százalékkal nőtt
A válságból menekülve
2020 szélsőségesen ellentétes év volt. A Covid-19 milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzösszegeket a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a Covid19-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya[1] 9,7 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.
A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően). Az új megtakarítások legalább felét a bankbetétek tették ki az összes piac tekintetében, világszerte kétszámjegyű, 11,9 százalékos növekedést mutattak; meghaladva a korábbi 2008-as pénzügyi válság évében regisztrált 8 százalékos csúcsot. Míg az értékpapír eszközosztály – az erős részvénypiacok által támogatva – 10,9 százalékkal nőtt, a biztosítási és nyugdíjpénztárakban lévő eszközállomány sokkal gyengébb, mindössze 6,3 százalékos emelkedést mutatott.
Beoltva
A nehézkes kezdés, a világgazdaságban jelentkező folyamatos szűk keresztmetszetek és az új korlátozásokat kikényszerítő új vírusvariánsok ellenére a globális GDP erősen növekszik 2021-ben, melyet az oltási kampány hajt, és amely lehetővé teszi a gazdaságok számára az újranyitást és a (részleges) visszatérést a normalitáshoz. Emellett továbbra is megmarad a laza monetáris politika és a nagyvonalú költségvetési támogatás. Vajon milyen eredményre számíthatnak a megtakarítással rendelkezők világszerte? Amennyiben nem történik egy nagyobb részvénypiaci korrekció, 2021 egy újabb jó év lesz a számukra, a pénzügyi eszközök állománya ugyanis kb. 7 százalékkal nő globálisan.
„Ezek a számok lenyűgözőek, azonban ennél mélyebbre kell ásnunk. A legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. A bankszámlákon heverő tétlen pénzek elvesztegetett lehetőséget jelentenek. A háztartásoknak ehelyett a nyugdíjba és a zöld gazdaságra való átállásba kellene fektetniük, ami lehetővé tenné, hogy a társadalom megbirkózzon a legsürgetőbb kihívásokkal, mint például az éghajlat- és a demográfiai változás. Attól tartok, hogy ha a háztartások végül elkezdik megtakarításaikat elkölteni, akkor az majd értelmetlen fogyasztáshoz vezet, és ez az inflációt gerjeszti. Sürgősen új megtakarítási kultúrára van szükségünk.” – mondta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.
Hosszú Covid
A pénzeszközök állománya 2020-ban is gyorsabban nőtt a feltörekvő piacokon (+13,9 százalék), mint a fejlett piacokon (+10,4 százalék), ami azt jelenti, hogy három év után újból az ismerős növekedési minta mutatkozott. Ennek eredményeképpen valamelyest szűkült a gazdag és a szegény országok közötti vagyoni különbség. A trend tavalyi évben észlelt megfordulása – vagyis a szegényebb és a gazdagabb országok közötti olló ismételt növekedése – tehát egyelőre megállni látszik. Azonban még korai azt mondani, hogy minden rendben van. Habár számos fejlődő ország meglepően jól teljesített a járvány első évében, a jelek arra mutatnak hogy a hosszabb távú következmények és kihívások elsősorban a szegényebb országokat érinthetik. Ezek a kihívások a nem elegendő számú oltásból, valamint a digitális és zöld gazdaságra való átállás érdekében újrakonfigurált ellátási láncokból adódnak.
Ugyanez mondható el a vagyon országokon belüli eloszlásáról. Bár a nemzeti középosztály réteg szűkült az elmúlt években, – mivel a teljes nemzeti vagyonon belüli részesedése csökkent -, 2020-ban legalább úgy tűnik, hogy a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez az örömteli esemény azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek, és a válság közvetlen hatása – több millió munkahely elvesztése – újból meg nem jelenik. Ezenfelül a válság az iskolai oktatásban is jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett. Ezért valószínű, hogy a Covid-19 tovább növeli a társadalmi mobilitás hiányát. A középosztály fokozatos eltűnése csak átmenetileg állt meg.
„A világjárvány lényegesen nagyobb kihívást jelent a szegényebb országok számára. Nagyon valószínű, hogy a Covid-19 sokkal hosszabb ideig fogja majd vissza a gazdasági fejlődést ezekben az országokban, mint a fejlett piacokon. De az igazi kihívás csak ezután jön: ezek az országok egy olyan járvány utáni világban találják majd magukat, amelyben egyre nehezebb lesz érvényesíteni a komparatív előnyeiket a technológia, a politika és az életstílus terén bekövetkező tartós változások miatt. A globális jóléti szakadék folyamatos szűkülése – az elmúlt évtizedek meghatározó fejleménye, már nem egy magától értetődő folyamat.”– fűzte hozzá Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője.
Magyarország: Jelentős, 9,9 százalékos növekedés a pénzügyi eszközök állományában
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-es évben (11,3 százalék). A növekedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal nőtt; ez a valaha mért legnagyobb emelkedés. Ebben az új megtakarítások 2020-ban ugrásszerűen, 161 százalékkal növekvő, rekordmértékű beáramlása játszotta a legnagyobb szerepet. A másik két eszközosztály is meglehetősen erősen teljesített: az értékpapír-állomány 8 százalékkal , a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya pedig 8,7 százalékkal nőtt.
A kötelezettségek 11,9 százalékkal bővültek, ami a nagy pénzügyi válság óta a leggyorsabb növekedések egyike. Ennél csak 2019-ben volt magasabb (12,6 százalék) a kötelezettségek növekedése. A nagy pénzügyi válságot követő, a derékszíjak összehúzásával jellemezhető időszakot követően úgy tűnik, a magyarok visszatértek az adósságfelvételhez. A gazdasági teljesítmény 2020. évi csökkenésével párhuzamosan az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) 25 százalékra ugrott, ami még így is jelentősen elmarad a Szlovákiában (51 százalék), a Csehországban (42 százalék) és Lengyelországban (36 százalék) tapasztalt szintektől. A nettó pénzügyi eszközök értéke 9,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi eszközök 16 160 eurós egy főre jutó nettó állományával Magyarország a 30. helyen maradt a leggazdagabb országok rangsorában (a pénzügyi eszközök egy főre jutó állománya, az első húsz helyezettet lásd a táblázatban). Ezzel Magyarország a régió negyedik leggazdagabb országa Szlovénia (25), a Cseh Köztársaság (26) és Észtország (27) mögött, megelőzve Bulgáriát (35), Lengyelországot (37) és Szlovákiát (38). Mivel számos európai ország, például Olaszország, Franciaország, Belgium vagy Nagy-Britannia jelentősen visszaesett a rangsorban 2000 óta, a top 10 lista most más képet mutat mint 2000-ben: a legjobb helyekért a skandináv és az ázsiai országok küzdenek, de a vezető pozíciókat az Egyesült Államok és Svájc továbbra is őrzi.
Az első 20 ország (2020):
| A pénzeszközök egy főre jutó nettó állománya |
A pénzeszközök egy főre jutó bruttó állománya |
|||||||
| EUR | év/év %-ban | 2000. évi helyezés |
EUR | év/év %-ban | 2000. évi helyezés |
|||
| #1 USA | 218 470 | 12,9 | 2 | #1 Svájc | 313 260 | 3,1 | 1 | |
| #2 Svájc | 212 050 | 3,7 | 1 | #2 USA | 260 580 | 11,2 | 2 | |
| #3 Dánia | 149 240 | 14,6 | 12 | #3 Dánia | 212 570 | 10,4 | 6 | |
| #4 Hollandia | 128 560 | 12,5 | 7 | #4 Hollandia | 180 190 | 9,3 | 4 | |
| #5 Svédország | 124 760 | 8,8 | 14 | #5 Svédország | 173 130 | 7,8 | 15 | |
| #6 Szingapúr | 118 930 | 10,9 | 17 | #6 Szingapúr | 152 590 | 7,6 | 11 | |
| #7 Tajvan | 117 660 | 11,2 | 13 | #7 Ausztrália | 151 690 | 3,9 | 18 | |
| #8 Új-Zéland | 114 170 | 3,0 | 8 | #8 Új-Zéland | 144 660 | 3,4 | 10 | |
| #9 Japán | 100 470 | 2,8 | 3 | #9 Tajvan | 139 830 | 10,5 | 16 | |
| #10 Belgium | 98 930 | 3,7 | 4 | #10 Kanada | 139 410 | 6,1 | 9 | |
| #11 Kanada | 96 430 | 7,5 | 9 | #11 Belgium | 126 460 | 3,6 | 5 | |
| #12 Nagy-Britannia | 90 020 | 9,7 | 5 | #12 Japán | 124 900 | 2,7 | 3 | |
| #13 Ausztrália | 88 740 | 6,2 | 18 | #13 Nagy-Britannia | 123 580 | 7,7 | 7 | |
| #14 Izrael | 87 460 | 4,5 | 10 | #14 Izrael | 109 670 | 4,3 | 14 | |
| #15 Franciaország | 66 560 | 5,7 | 11 | #15 Norvégia | 100 330 | 5,8 | 20 | |
| #16 Ausztria | 63 590 | 5,5 | 16 | #16 Franciaország | 94 990 | 5,5 | 12 | |
| #17 Olaszország | 62 780 | 2,8 | 6 | #17 Írország | 89 300 | 5,8 | 13 | |
| #18 Németország | 61 760 | 7,2 | 19 | #18 Ausztria | 86 500 | 4,7 | 19 | |
| #19 Írország | 60 360 | 10,8 | 15 | #19 Németország | 85 370 | 6,3 | 17 | |
| #20 Dél-Korea | 36 470 | 18,1 | 26 | #20 Olaszország | 78 880 | 2,4 | 8 | |
| … | … | |||||||
| #30 Magyarország | 16 160 | 9,7 | 32 | #30 Magyarország | 19 510 | 10,1 | 32 | |
München, 2021. október 7.
A tanulmány elérhető az Allianz Csoport honlapján.