A vártnál gyengébben teljesített az euróövezet ipara márciusban

A vártnál gyengébben teljesített az euróövezet ipara márciusban, de a rész összetevők arra engednek következtetni, hogy áprilisban erőteljes fellendülés kezdődik.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán kiadott jelentése szerint havi összevetésben szezonális kiigazítással számolva csak 0,1 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése. Elemzők jóval erősebb, 0,7 százalékos emelkedést vártak a februárban mért 1,2 százalékos csökkenés után.
Havi összevetésben a tőkejavak termelése 1,0 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 1,2 százalékkal csökkent, míg a nem tartós fogyasztási termékek előállítása 1,9 százalékkal, a félkész termékeké pedig 0,8 százalékkal nőtt.
Éves összevetésben, naptári kiigazítással számolva, 10,9 százalékkal nőtt az euróövezet ipari termelése márciusban. Elemzők erősebb, 11,7 százalékos felpattanásra számítottak a februári 1,9 százalékos visszaesés után.
Tavaly március volt az első hónap, amikor a koronavírus-járvány robbanásszerű terjedése miatt drákói szigorral léptek fel a hatóságok, szinte teljes egészében leállítva a gazdaságot.
Az adatokat kommentálva Carsten Brzeski, az ING Ausztriáért és Németországért felelős közgazdásza kiemelte: az ipari termelés egyike volt a kevés pozitív fejleménynek az első negyedévben, amely duplaaljú recessziót hozott az euróövezetnek. Az ING szerint a vártnál gyengébb márciusi számok ellenére az ipari termelés erőteljesen fellendül a következő hónapokban. A feldolgozóiparban a bizalom minden idők legmagasabb szintjén van, ami a rekordmagas termelési várakozásoknak és a rekordalacsony készletszinteknek köszönhető. A nagyobb euróövezeti gazdaság közül a termelési várakozások Németországban, Spanyolországban, Hollandiában rekordmagasak, Franciaországban súrolják a csúcsot, egyedül Olaszországban maradnak el még mindig jelentősen a rekordértékektől.

Az ellátási láncban az év első hónapjaiban tapasztalt zavarok késleltethetik és kiszámíthatatlanabb pályán mozgathatják az ipart a normalizálódás útján. A múltbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ilyen zavarok inkább csak késleltetik, semmint kisiklatják az ipari termelés fellendülését az euróövezetben. „Március csak egy rövid pihenő volt a startvonalon. Áprilisban kezdődik a versenyfutás a fellendülésért” – fogalmazott Carsten Brzeski.
Az Európai Unió 27 tagállamában februárhoz képest 0,6 százalékkal, tavaly márciushoz viszonyítva pedig 11,0 százalékkal bővült az ipari termelés. Februárban havi szinten még 1,0 százalékos, éves összehasonlításban pedig 1,4 százalékos csökkenést mértek az unióban.
Tavaly márciushoz képest az ipari termelés a legnagyobb mértékben, 37,7 százalékkal, Olaszországban nőtt, majd Szlovákia következik 24,5 százalékkal, valamint Magyarország és Lengyelország egyaránt 16,3 százalékkal.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban 5,5 százalékkal, a második legnagyobb gazdaságban, Franciaországban pedig 13,4 százalékkal nőtt az ipari termelés.
Csökkenést két országban mértek, Máltán 2,8 százalékot és Finnországban 2,2 százalékot.
Havi összevetésben Dániában nőtt legerősebben az ipari termelés márciusban, 4,9 százalékkal, majd Litvánia következik 4,5 százalékkal és Bulgária 3,7 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Luxembourgban mérték, 4,4 százalékosat, majd Belgium következik 4,0 százalékkal és Finnország 2,1 százalékkal.
Magyarország ipari termelése februárhoz képest 0,3 százalékkal bővült az Eurostat adatai szerint.(MTI)