A munkahelyi étkezdében le lehet ülni

És ott az asztalnál ülve lehet enni, inni. De vannak szabályai, hogy mi is az. A legnagyobb baj az lehet, ha egy vendéglátós azt hiszi, hogy ő munkahelyi, miközben nem: ha például egy irodaházban van egy vendéglátóhely, attól még nem biztos, hogy munkahelyi. És pont most januártól változtak a vendéglátás bejelentésének szabályai. A régi vendéglátósoknak is újra kell jelenteniük a jegyzőnél, mit is csinálnak. A munkahelyi vendéglátósoknak jobb sietniük ezzel.

A múltkoriban egy irodaházban elhelyezkedő étteremben felrakatták a székeket az asztalra az ellenőrzést végző rendőrök, mivel hiába irodaház adott helyet a vendéglátósnak, a vállalkozás a papírjai alapján nem minősülhetett egyértelműen munkahelyi étkezdének. A rendőrök sportszerűek voltak, mivel figyelmeztetés lett a vége (egyértelmű volt, hogy munkaidőben dolgozók jártak oda, csak éppen a papírokkal akadt némi gond).

De akkor hogyan is van mindez

A tilalmas 484/2020. számú kormányrendelet most éppen március elsejéig nem engedi a vendéglátóhelyeken a vendégek leültetését, közben az evést, ivást (vendéglátó üzletben az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni, de az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében az ehhez szükséges időtartamig megengedett). Ugyanakkor hagyott kivételt, így a munkahelyi éttermet, büfét (van még más kivétel is, a szállodák üzleti céllal megszálló vendégeinek kiszolgálása, vagy az iskolai étkeztetés, büfé).

De mi is az a munkahelyi étterem, büfé, hiszen a drákói járványszigor szabályai közepette arra is ügyelni kell, amit szabad végezni. Ha egy vendéglátó üzletet okkal bezár az ellenőrző hatóság, akkor nincs különbség abban, hogy az kereskedelmi, vagy munkahelyi vendéglátó.

A statisztika alapján a vendéglátóhelyek nagyobb része a hagyományos, úgynevezett kereskedelmi vendéglátásban fogadja (vagy szeretné fogadni) a vendégeit. A kereskedelmi vendéglátás forgalma 2020 első tizenegy hónapjában 905 milliárd forint volt, a munkahelyi étkezdéké 97 milliárd forint. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2020 első félévének végén több mint 44 ezer, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végzőké több mint hatezer volt.

A rendezvényi és közétkeztetést végzők körén belül az úgynevezett munkahelyi, központi főzőkonyhák (ilyen a statisztika) száma 4.709, a tálalókonyháké 1.526 (a kettő közötti különbség, hogy helyben főznek-e, vagy hozzák a már megfőzött ebédet és csak kiadagolják). Egyébként a rendezvényi étkeztetők száma elenyésző, 111.

És akkor a szabályok, a besorolások dzsungele

A kereskedelmi törvény szerint a vendéglátás kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztásos forgalmazása, tehát itt nincs különbségtétel a munkahelyi vendéglátás elkülönítésével.

Veszélyesebb terep viszont a kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 2009. évi 210. számú kormányrendelet, mely alapján minden kereskedelmi tevékenységet, melynek része a vendéglátás is, be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak, a jegyzőnek. És itt pontosan 2021 januárjától változtak a szabályok.

Az eljárás lényege, hogy a kereskedelmi hatóságnak, a jegyzőnek be kell jelenteni természetesen a vendéglátó tevékenység folytatásának több részletét is. 2021 előtt az értékesítésre szánt vendéglátóipari termékeket kellett felsorolni, így az élelmiszerek köréből a meleg-, hideg étel, kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital, csomagolt kávé, dobozos, valamint palackozott alkoholmentes- és szeszes ital, cukrászati készítmény, édesipari termékeket lehetett megjelölni, de azt már nem, hogy a vendéglátóhely tevékenysége kereskedelmi, vagy munkahelyi-e. Azt máshol kellett keresni.

A bukkanó a vállalkozások tevékenységének osztályozásában, ennek nyomán a cégbejegyzésében van (egyéni vállalkozásoknál a nyilvántartásukban). Ott ugyanis a TEÁOR (tevékenységosztályozás) szerint már elkülönül a munkahelyi vendéglátás. Létezik éttermi, mozgó vendéglátás (56.1, 56.10), és úgynevezett rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás (56.2). Nos, utóbbiba tartozik az egyéb vendéglátás (52.29), aminek része az üzemi étkezdék, menzák, kantinok és kávézók üzemeltetése is, szerződéssel (például üzemben, irodában, kórházban vagy iskolában).

Nos, ha ez utóbbi besorolás hiányzik egy vállalkozás tevékenységjegyzékéből, akkor nehéz a papírok alapján ráfogni, hogy munkahelyi étkeztetést végez.

A “szerződéssel” szövegrész értelmezéséhez az adóhatóság (egyébként az eltérő áfakulccsal kapcsolatos) értelmezését és a szolgáltatásjegyzéket vehetjük alapul. Így az adóhatóság szerint a munkahelyi étkezési szolgáltatást jellemzően a munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával. A munkahelyi étkeztetés statisztikai besorolásánál lényeges szempont, hogy ezt elsősorban egy meghatározott kör veheti igénybe, az adott helyen „dolgozó” emberek. Az adóhatóság megjegyzi azt is, hogy a szolgáltatáscsoportba tartozáshoz nem szükséges az, hogy „zárt” legyen az étkeztetés, azaz, hogy ott kizárólag a saját „alkalmazottak” étkezhessenek.   Tehát, tehetjük hozzá, utcáról is be lehet somfordálni, mondjuk egy másik munkahelyről.

Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) már tartalmazza az üzemi étkeztetés (56.29.20) fogalmát. Idetartozik a szerződéses étkeztetés, olyan étkezőhelyiségekben, mint az üzemi éttermek, büfék működtetése, egyértelműen meghatározott személyek, csoportok számára, akik többségében egy szakmai csoport kötelékéhez tartoznak. Ilyen például az üzemi étkezdék is. És a szerződéses kitételnek van jelentősége.

Januártól azért egyszerűbb, és mindenkinek jelentenie kell

Már akinek, teheti hozzá bárki. A kereskedelmi tevékenységek bejelentésnek rendje nagyot változott a vendéglátóhelyek esetében januártól. Az újonnan induló vendéglátóhelyeknek már ennek alapján kell bejelenteniük tevékenységüket. De a régiek sem ússzák meg, nekik március végéig módosítaniuk kell a tevékenységükre vonatkozó korábbi bejelentésüket, az új rend szerint.

A teljes kereskedelemre vonatkozó terméklista, aminek része a vendéglátás is, ugyanis kibővül a vendéglátóhelyek üzlettípusának és azok jellemzőinek részletezésével. Így oly módon kell módosítani a régi bejelentéseket, hogy a jegyző nyilvántartása a részletes TEÁOR kód alapján tartalmazza a vendéglátóhely tevékenységét:

Étterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Büfé, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Cukrászda, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás

Italüzlet, bár, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás

Zenés-táncos szórakozóhely, TEÁOR’08: 5630 – Italszolgáltatás

Munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5629 – Egyéb vendéglátás

Gyorsétterem, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Rendezvényi étkeztetés, TEÁOR’08: 5621 – Rendezvényi étkeztetés

Alkalmi vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Mozgó vendéglátóhely, TEÁOR’08: 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátás

Mire is kell ügyelni akkor?

Első körben a papírozásra, de a hogyanra is. A munkahelyi étkezdék jellemzően kora délután már bezárnak, hét végén pedig nincsenek is nyitva. Ha zárt környezetben tevékenykednek, például egy üzem területén, ahova az ott dolgozókon kívül más nem teheti be a lábát, akkor egyértelmű a helyzetük.

Az irodaházas munkahelyi étkezdéknek pedig nem árt odafigyelniük a vendégkörre is, hogy az jellemzően azért dolgozó legyen valahol. Nem árt egy szerződés sem egy munkahellyel, és a céges tevékenységjegyzék nem lehet hiányos. A legszerencsésebb, ha az úgynevezett főtevékenység eleve munkahelyi étkeztetés, akkor a régi rend szerint is könnyebb egy ellenőrzésen túljutni.

Egy vendéglátóipari vállalkozás persze többféle ágon is működhet, így lehet kereskedelmi, éttermi és munkahelyi vendéglátása is. Célszerű mielőbb módosítani a jegyzőnél a bejelentést, az ugyanis üzletekre külön-külön vonatkozik, tehát lehet eltérő egy cégen belül vendéglátó egységenként. Így sok vita a papírok felett nem lehet ellenőrzéskor.

(blokkk.com)

Scroll To Top