Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
A pandémia elleni harcban az álhírek szinte ugyanolyan ádáz ellenségnek bizonyulnak, mint maga a koronavírus. Az interneten terjedő összeesküvés elméletek és téves információk nagyban hozzájárulnak az egész világon tapasztalható jelentős oltásellenességhez, illetve vírustagadáshoz. Ne csodálkozzunk, hiszen a hamis, hiteles forrásokat nélkülöző információk a kutatások szerint hatszor gyorsabban száguldanak a közösségi médiumoknak köszönhetően, mint a valódiak. A hackerek ráadásul AI-algoritmusok és botok hadával aknázzák ki még sikeresebben a fake news-ban rejlő lehetőségeket – a folyamat társadalmi következményei pedig beláthatatlanok. A „jófiúk” közben egyre több esetben éppen a mesterséges intelligencia segítségével veszik fel a harcot a kamuhírek kontrollálatlan terjedése ellen – de vajon hova vezet mindez? A Stylers Group szakértői elemzése következik.
Azt már régóta tudjuk, hogy óriási lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia-alapú megoldásokban, a technológiát a céges ügyfélszolgálatok, a legnagyobb streaming platformok, az e-kereskedelem, vagy éppen az autóipar is napi gyakorlatként alkalmazza. „Miközben sokan a mesterséges intelligencia munkaerőpiacokat felforgató jövőbeli veszélyeit emlegetik, valójában sokkal nagyobb hatással van ránk az AI már a jelenben is. Az emberek csupán harmada ismeri fel azt, ha mesterséges intelligencia-alapú eszközzel találkozik a hétköznapokban – a jelenségre pedig a „rosszfiúk” is felfigyeltek, egyre több AI-bot jelenik meg az interneten álhíreket, hamis információkat és gyűlöletet terjesztve” – hívta fel a figyelmet Nasztanovics Dávid, a Stylers Group Architect-je. A COVID ráadásul nagyot dobott a fake news terjedésén, csak a járvány első néhány hónapjában többezer hamis, sőt életveszélyes téveszméket tartalmazó hírt azonosítottak a kutatók.
A probléma messzebb vezet, mint gondoljuk. Az Ipsos friss nemzetközi felmérése szerint a felnőtt lakosság 82%-a saját bevallása szerint meggyőződik arról, hogy megbízható forrásból származik-e az általa olvasott információ, miközben alig harmaduk gondolja úgy, hogy általában a hírfogyasztó közösség felismeri az álhíreket. Magyarországon különösen jellemző, hogy az emberek magukról nem hiszik, hogy megvezethetőek hamis információkkal, honfitársaikkal szemben azonban jóval kritikusabbak. A túlzott magabiztosság ezen a téren különösen veszélyes lehet: aki nem érzi magát érintettnek a fake news jelenségben, könnyebben válik figyelmetlenné és esik manipuláció áldozatául.
Gépek harca – csatasorba áll az AI az álhírek ellen
A technológia sokrétű háttértámogatást nyújt a fake news terjedésének: a mesterséges intelligencia és a botok képesek minden digitális lépésünkről információt gyűjteni, majd következtetéseket vonnak le a jövőbeli preferenciáink kapcsán. Szintén a profilozás révén képesek hatni az érzelmeinkre, illetve mindig a megfelelő időben, a döntéseinket megelőzve szállítják azt a tartalmat, ami biztosan célba talál. A nagyok (pl. a Twitter), többek között a külső nyomásnak engedve, sorra akvirálják a fake news leküzdésére irányuló AI- és Machine Learning-alapú eszközöket. Ezek sok esetben hasznosnak bizonyulnak: a Facebook már 2018-ban beszámolt arról, hogy egy ilyen megoldásnak köszönhetően azonosítottak több mint 20 domaint és mintegy 1400 linket, melyeken azt terjesztették, hogy a stroke-ot szenvedő embert megmenthetjük azzal, ha tűvel megszúrjuk az ujjbegyét és vért veszünk tőle. De pontosan milyen módszerekkel veszi fel a harcot a mesterséges intelligencia az álhírekkel szemben?
- A mesterséges intelligencia a megfelelő algoritmussal képes különbséget tenni az emberek és a gépek alkotta szövegek között: a helytelen nyelvhasználat, a megszokottól eltérő szóminták, de akár a kapitális betűk túlzott használata is lebuktathatja a botok „műveit”, emellett az AI a deep fake technológiákkal manipulált fotók kiszűrésére is alkalmas lehet.
- Az AI a forrásellenőrzésben is utat tör magának: a kutatók észrevették, hogy a tényhírek és az álhírek felépítése és stílusa is eltérő jegyekkel bír, a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásában pedig hasznát tudják venni a mesterséges intelligenciának. Miután a szakemberek alaposan tanulmányozzák a valós hírek forrásait, az AI-t is megtanítják a különbségtételre.
- A mesterséges intelligencia abban is segíthet, hogy a hitelesnek ítélt híroldalakat, forrásokat, közösségi profilokat megjelölje és kiszűrje, ezzel számos, hamis információkat terjesztő felület iktatható ki. A weboldalak pontozására alapuló technológiát a Google is alkalmazza.
- Mivel a fake news terjedését sok esetben a speciális célokkal létrehozott botok segítik, a techcégek olyan AI-eszközöket is használnak, melyek a közösségi média felhasználói fiókjait profilozzák a kommentjeik, aktivitásuk és felhasználói adataik alapján – így könnyen lefülelhetik a hamis fiókokat.
- Egyre több megoldás jelenik meg a piacon a probléma kezelésére: Hoaxy, Snopes, Meedan, Google Trends, Pheme, Politifact, FactCheck, hogy csak néhány példát említsünk. Egyes technológiák a kutatások szerint több mint 80%-os hatékonysággal jelzik, ha egy hírforrás nem megbízható.
Milyen korlátai vannak a technológiának a fake news elleni küzdelemben?
Ahogy a fenti példák is mutatják, számos esetben hatékonyan léphetnek fel az AI-eszközök az ellenőrizetlen vagy valótlan információkat közlő tartalmak ellen, a valódi megoldástól azonban még távol vagyunk – a közösségi médiaóriások tényellenőrző rendszereit napjainkban is humán munkaerő felügyeli és bírálja felül. Az egyszerű botok által terjesztett fake news-t valóban képes lehet megállítani az AI, melyet megtaníthatunk a források ellenőrzésére, vagy éppen arra, hogy felmérje, egy cikk címe összhangban áll-e az írás tartalmával, esetleg csak egy kattintásvadász, adathalász oldalról van-e szó. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mesterséges intelligenciát befolyásoló eszközként az ember használja jól felfogható célok elérése érdekében – az álhíreket pedig szintén mi, emberek „fogyasztjuk”.
A Stylers Group cégcsoportról:
A Stylers Group információ-technológiai szolgáltató cégcsoportot 2004-ben alapították Budapesten. A vállalat komplex üzleti informatikai megoldásokat biztosít a tervezéstől kezdve a legösszetettebb fejlesztéseken át az üzemeltetésig. A cégcsoport 2010 óta jelen van az amerikai piacon is, helyi irodája a kaliforniai – Silicon Beach-nek is nevezett – San Diegoban található, ahol többek között Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára készítenek is üzemeltetnek informatikai megoldásokat. Magyarországon többek között olyan nagyvállalatokkal dolgoznak együtt, mint az MOL, a Raiffeisen Bank, az ELMÜ, a Cofidis, a Fundamenta, a Profession vagy az Extreme Digital. A Stylers Group cégcsoport 2016-ban alapította meg a Braining Hub IT oktatási intézményt, amelynek küldetése, hogy gyakorlatorientált IT képzéseivel, vállalati környezetbe integrálható, minőségi informatikai szakembereket képezzen közép- és nagyvállalatok számára.
http://stylers.hu/ // https://braininghub.hu/