A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás célja az adós társaság megszüntetése olyan formában, hogy a hitelezők követelései a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. Amennyiben a hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, és azt, hogy miért tartja fizetésképtelennek az adóst.

Az adós köteles 8 napon belül nyilatkozni a bíróságnak, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat és kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. A bíróság erre maximum 45 napos határidőt engedélyezhet.

A bíróság fizetésképtelenséget állapít meg, ha az adós a tartozást a teljesítési idő lejáratát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és tartozását hitelezői felszólításra sem egyenlítette ki, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn túl nem egyenlítette ki a tartozását, ennek végrehajtása eredménytelen volt és a csődegyezség ellenére sem teljesítette a hitelezői követeléseket.

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul kirendeli az adós felszámolóját, és végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adós elleni felszámolási eljárás elrendeléséről.

Fontos dokumentumok

Az adós társaság volt ügyvezetőjének a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül szükséges felvennie a kapcsolatot a felszámolóval ás átadni részére az alábbi dokumentumokat:

1. a tevékenységet záró mérleget, záró leltárt, főkönyvi kivonatot,
2. a társaság vagyonára vonatkozó tételes kimutatásokat, valamint nyilatkozatot arról, hogy a vagyon fizikailag hol lelhető fel,
3. záró bevallásokat,
4. környezetvédelmi nyilatkozatot,
5. nyilatkozatot, hogy a társaság rendelkezik-e munkavállalóval,
6. nyilatkozatát arról, hogy van-e folyamatban a társaság által, vagy a társaság ellen indított per,
7. társaság élő szerződéseiről készített kimutatást és a szerződéseket.

A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja.

A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti.

Az elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők bármikor köthetnek egyezséget, amelyet be kell nyújtaniuk a bíróságra jóváhagyás végett.

Ha az eljárás során az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti.

Ha az eljárás során az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség és a hitelezők követeléseinek a kielégítésére sem került sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről.

A felszámolás időtartalma max. 2 év lehet, a felszámolónak a fentebb leírt eljárást ennyi idő alatt le kell folytatnia.

Fontos, hogy a felszámoló az eljárásban megismert adatok alapján akár pert is indíthat, amelynek eredményéhez képest az ügyvezető mögöttes felelőssége megállapítása esetén magánvagyonával is felel a hitelezői követelésekért. Amennyiben a felszámoló bűncselekmény gyanúját észleli, büntető feljelentést is tehet.