ingyenes webstatisztika

Úton a digitális forradalom felé

Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja. Egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának. A koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak.

 

A globális népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozás okozta anomáliák kihívásaira az innovatív, digitális technológiák alkalmazása adhat választ, amelyek lehetővé teszik a fenntartható, versenyképes élelmiszer-termelést,  és hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. „Bár a digitális fejlesztések más ágazatokkal összevetve eddig lassabb ütemben haladtak az agráriumban, az Agrárgazdasági Kamara augusztusi elemzése szerint a vírusjárvány következtében most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak a jövőben. Hazánkban már jelen van az adatalapú technológiák használata, az úgynevezett „mezőgazdaság 4.0”,  amelyben kiemelt szerepet kap az adatokból kapott információk beépítése a termelési folyamatokba. Lassan minden új forgalomba kerülő gép képes az adatgyűjtésre, és a már meglévő eszközök is átalakíthatóak ennek az igénynek megfelelően. Kihasználtságuk viszont egyelőre nem haladja meg a 25-30 százalékot, és a termelés során begyűjtött adatok kiértékelése sem működik még megfelelő szinten, így van még hova fejlődni” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

 A jövő agrártechnológiái

Bár hazánkban az adatalapú technológiák széles körű elterjedése a cél, közben már a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent az agráriumban. A robotika jövőbeli jelentőségét mutatja, hogy a mezőgazdasági robotgyártásban jártas Naïo Technologies képviselői szerint a mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt. Ezek az innovatív eszközök főként a vetést, ültetést, öntözést segítik, de az állattenyésztésben is meghatározó szerepük lehet, például a fejőrobotoknak köszönhetően. Magyarországon ezek a technológiák még nem elterjedtek, ígéretes azonban, hogy számos jó példa és fejlesztési kísérlet van már jelen, amelyeket gyakran a fiatalokból álló startupok találnak ki. A Start it @K&H inkubátorprogramban részt vevő bedrock.farm nevű startup például olyan technológiát dolgozott ki, amely egy automatizált megoldás révén egész évben képes növényeket előállítani. Továbbá a Grain Monitor startup okos gabonaszondát fejlesztett ki, az Okosfarm nevű hazai startup cég pedig egy speciális távfelügyeleti rendszert dolgozott ki.

„A modern technológiák bevezetésénél az ágazatban dolgozó különböző generációk tudása együttesen kell, hogy jelen legyen. Tapasztalataink szerint az újítási készség nem generációfüggő: az innovációra való nyitottság minden korosztályban megvan. Ahhoz viszont, hogy a technológiákat hatékonyan használjuk, szükség van az idősebb generációk szakmai tapasztalatára, ahogy a fiatal szakemberek digitális képességeire is” – tette hozzá az agrárszakember.

A K&H Csoport

 

Az ország egyik vezető és országosan közel 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit mindenkor magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és csoportszinten több mint másfélmillió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 2600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

 

 

640x40_feher
Scroll To Top