ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Újraélheti a kilencvenes évek válságát az ukrán gazdaság – szakértő

Nem kizárt, hogy a közeljövőben ismét a kilencvenes évek közepének válságát éli újra Ukrajna hiperinflációval, energiaínséggel, munkanélküliséggel, magas költségvetési deficittel és eladósodással – vélekedett Oleh Usztenko, a gazdaságkutatással foglalkozó kijevi Bleyzer Alapítvány igazgatója kedden az MTI-nek nyilatkozva.

A szakértő rámutatott arra, hogy a gazdaság rendbetételének jelenleg két fő akadálya van Ukrajnában: az ország délkeleti részében zajló fegyveres konfliktus, és a közelgő, október 26-ra kiírt parlamenti választások. “Ez utóbbi miatt a kormány vonakodik népszerűtlen intézkedéséket meghozni, ráadásul elég nagy a valószínűsége annak, hogy a választásokon populista erők kerülnek többségbe a törvényhozásban, amelyektől szintén nem várható megszorító intézkedések megtétele a gazdaság stabilizálása érdekében” – vélekedett.
A jelenlegi helyzet elemzésére rátérve előrebocsátotta, hogy az ukrán gazdaság jelentősen exportorientált, ráadásul sem a termékeket illetően, sem földrajzilag nem kellően diverzifikált. Idén az Oroszországba irányuló ukrán export – ami az ország teljes kivitelének több mint egynegyedét teszi ki – ez év első felében 25 százalékkal esett vissza, és az év végéig ez az arány elérheti a 40 százalékot. Ez azért súlyos probléma, mert az előző évben a bruttó hazai össztermék (GDP) 12,5 százaléka az Oroszországból irányuló exportból származott.
Usztenko intézete az idei évre 7-10 százalékos gazdasági visszaesést jósol, ami egyszerre társul a nemzeti valuta, a hrivnya erőteljes elértéktelenedésével. Januártól mostanáig a hrivnya 70 százalékkal devalválódott. Közben növekszik az infláció mértéke, ami az alapítvány becslése szerint idén eléri a 20 százalékot. Az elemző szerint a délkeleti országrészben a helyzet sokkal rosszabb: a gazdaság visszaesése éves szinten várhatóan a duplája lesz az országos átlagnak, azaz elérheti akár a 20 százalékot is.
A kijevi Bleyzer Alapítvány igazgatója szerint a gazdasági visszaesés együtt jár a munkanélküliség jelentős növekedésével, ami átlagosan idén 10 százalék körül várható, viszont a fegyveres konfliktus térségében akár 20 százalékos is lehet.
A szakértő becslése szerint a költségvetési hiány mintegy 10 százalék. “Az ország valójában három költségvetésből él: közvetlenül az állami büdzséből, a kőolaj- és gázszférából származó bevételekből, valamint a nyugdíjalapból, ami a nyugdíjasokra vonatkozik. Mindhárom költségvetés deficites” – magyarázta. Kifejtette, hogy a nyugdíjalap hiánya meghaladja a két százalékot, az kőolaj- és gázszférái körülbelül 2,5-3 százalékos, az állami büdzsé hiánya pedig mintegy 5 százalék.
A költségvetési deficitet Ukrajnában szerinte két úton lehet csökkenteni: hitelfelvétellel vagy pénzkibocsátással. Reményét fejezte ki, hogy ez utóbbira nem kerül sor. Ami a külföldi hiteleket illeti, Ukrajna jelenleg 15 százalékos éves kamattal kaphat, és ilyen feltételek mellet is kénytelen felvenni. Ez azonban azt jelenti, hogy jövőre a bruttó hazai össztermék 1,5 százaléka csak a hitelek kamatainak törlesztésére megy el.
Usztenko kijelentette, hogy az Ukrajnában az utóbbi időben tapasztalható külföldi valutahiány kialakulásában közvetlen szerepet játszik a fegyveres konfliktus, ugyanis a válság kirobbanása előtt Ukrajna valutabevételének 60 százaléka Donyeck és Luhanszk megyékből származott.
A szakértő szerint a délkelet-ukrajnai válság már most évekre visszavetette az ukrán gazdaságot. Még ha azonnal rendeződne is a konfliktus, a rommá lőtt infrastruktúra újjáépítése becslések szerint akár 10 milliárd dollárba is kerülhet, ami a jelenlegi ukrán GDP hat százaléka.
Az újjáépítéshez szerinte Ukrajna több forrásból kaphat majd támogatást: az Egyesült Államoktól, valamint az Európai Uniótól, amelyet érdekeltté tesz az, hogy keleti határa mentén helyreálljon a stabilitás, és ne kerüljön szembe súlyos bevándorlási problémával. Meggyőződésének adott hangot, hogy idővel Oroszország is érdekeltté válik ugyanezen okból az ukrán gazdaság talpra állításának támogatásában, hiszen az Ukrajnával határos nyugati térségében, a rosztovi területen neki is komoly gondokat okozna egy erősebb bevándorlási hullám.
Ami már most visszaidézi a kilencvenes éveket, az az energiatakarékossági intézkedések, amelyek akármennyire népszerűtlenek, már megkerülhetetlenekké váltak az ukrán politikai vezetés számára. Kijev több kerületében június óta nincs meleg víz, és a főváros vezetése már előrebocsátotta, hogy a fűtési szezon megkezdését is későbbre tervezi. Elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy ezek az intézkedések nem hozzák meg a remélt eredményt, hiszen a bojlerek és villanyradiátorok sok áramot fogyasztanak, így amit megspórol a városvezetés a távfűtésen, azt elveszíti a lakosság számára államilag dotált elektromos áramon. Az ukrán médiában megjelent nyilatkozatok alapján a télen várhatóan áramkorlátozások is lesznek. Egyelőre nem tudni, hány órásak, és érintik-e majd a fővárost, de valószínűsíthetően igen. A kiszivárgott tervek szerint a kilencvenes évek gyakorlata alapján naponta reggel és este a csúcsfogyasztási időben két-két órára lekapcsolják majd az áramszolgáltatást.
A benzin az év eleje óta mintegy 3,5 százalékot drágult Ukrajnában, és mostanra meghaladta a 17 hrivnyás (csaknem 330 forintos) literenkénti árat. Megfigyelők szerint ez két dolgot eredményezett: sokan cserélték le benzines autójukat dízel üzemanyagúra, másrészt érezhetően kisebb lett a személygépkocsi-forgalom. A fővárosban például azokban a napszakokban, amikor a tízes skálán 7-8-as fokozatú dugókat mértek, most alig haladja meg a forgalom a 4-es fokozatot.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top