ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Szakértők: szükség van a NATO-ra

Az ukrán válság bebizonyította, hogy továbbra is szükség van a NATO-ra – hangzott el a NATO-ról tartott nemzetközi konferencián, kedden Budapesten.

Az Egy új hidegháború megelőzése, a NATO szerepe a XXI. században – Az ukrán krízis, mint a NATO-orosz kapcsolatok változásának oka című tanácskozáson Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a NATO erős szövetsége Észak-Amerikának és Európának, és ez nem változik. Ami változik, az a NATO-t körülvevő világ, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie – mondta.
Úgy vélte, a szövetségnek korábban hosszú időn át egy nagy kihívással kellett megbirkóznia, a hidegháborúval, majd megváltozott a világ, és sokan feltették a kérdést: ha már nincs Szovjetunió, akkor mi szükség van a NATO-ra? A történelem megválaszolta ezt a kérdést, a NATO a Balkánon találta meg az új szerepét, majd a terrorizmus elleni küzdelem vált fontos céljává – idézte fel.
Siklósi Péter hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök tevékenysége megmutatta, hogy a NATO-ra nagyon is szükség van, egy újfajta fenyegetés jelent meg. Nem egy második hidegháború felé tartunk, most egyértelműen más a helyzet, de a NATO-nak két nagy kihívással kell egyidejűleg szembenéznie: az Iszlám Állam jelentette veszéllyel és “Oroszország agresszív viselkedésével”, ahogyan nyilvánvalóan próbálja visszaszerezni az elveszített befolyást és területeket – magyarázta. Hozzáfűzte: a NATO-nak világos választ kell adnia mindkét kihívásra.
A helyettes államtitkár azt is hangoztatta, hogy többet kell fordítani a védelemre, különösen Európának.
Imants Viesturs Liegis, Lettország budapesti nagykövete arról beszélt, mennyire ironikus, hogy az ukrajnai események éppen akkor zajlanak, amikor a kelet-közép-európai rendszerváltozások 25. évfordulóját ünnepeljük. A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozóján a tagállamok egyetértettek abban, hogy radikálisan megváltozott a biztonsági környezet – mondta.
A diplomata szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért. Gyors és rugalmas válaszra van szükség a jelenlegi helyzetben – vélekedett.
Megjegyezte: januárban országa veszi át az EU elnökségét, és ebben az időszakban a keleti partnerség kezdeményezés újabb csúcstalálkozóját is megrendezik.
A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja által szervezett eseményen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) elnöke kifejtette: az ukrajnai események egyik legnagyobb haszonélvezője a NATO, amely nemcsak változáson, de válságon is átment az elmúlt években – sok más nemzetközi szervezethez hasonlóan -, de már kevesebb a kérdőjel körülötte. Ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a szövetségre, hanem az, hogy miként lehet használni, hogyan lehet megreformálni – vélekedett.
Úgy látja, az ukrajnai eseményekért többen felelősek, így Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki néhány éve eldöntötte, hogy a posztszovjet térségben megerősíti a pozícióját. De felelős az ukrán politikai elit is, hogy az elmúlt 25 évben nem erősödött meg kellően az ukrán állam – tette hozzá.
Az ICDT vezetője fontosnak tartja, hogy a NATO az Ukrajnával határos országoknak ugyanolyan védelmet biztosítson mint minden más tagállamának. A NATO rendkívül erős szövetség – mondta -, amelynek most szerinte is két nagy kihívást kell hatékonyan kezelnie: az Iszlám Állam és Oroszország kérdését(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top