ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Német lapok: Merkel hevesen bírálja Putyint és a válság terjedésétől tart

Szokatlanul keményen bírálta Angela Merkel Ausztráliában Vlagyimir Putyint, és az ukrajnai válság tovaterjedésének veszélyére figyelmeztetett – így számoltak be német lapok kedden a német kancellár egy Sydney-ben mondott beszédéről.

Angela Merkel a G20 csoport csúcstalálkozója után egy tekintélyes ausztrál külpolitikai kutatóintézet, a Lowy Institute meghívására tartott előadást Sydney-ben, és beszédéről csaknem valamennyi német újság a címoldalon számolt be, kiemelve, hogy a kancellár rendkívül hevesen bírálta az orosz elnököt az ukrán válságban követett politikája miatt.
A Der Tagesspiegel szalagcíme szerint például “Merkel leszámol Putyinnal”, a Süddeutsche Zeitung pedig azt írta öles betűkkel, hogy “Merkel: Putyin megtiporja a jogot”, míg a Die Welt azt emelte ki, hogy “Merkel futótűztől tart”.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elsőként azt idézte a kancellár beszédéből, hogy “a történelemből tudjuk, nem szabad túlságosan békülékenynek lenni”.
Ugyanakkor az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, de “azt is tudjuk, hogy a regionális konfliktusok gyorsan futótűzzé válhatnak” – tette hozzá Merkel.
A német kancellár a FAZ beszámolója szerint felidézte: 2008-ban személyesen akadályozta meg, hogy Ukrajna megtegye az első lépést a NATO-csatlakozás felé. Hozzátette, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésében nem változott a véleménye, azt viszont “nem lehet megtiltani egy országnak”, hogy szabadkereskedelmi megállapodást vagy társulási szerződést kössön az EU-val.
A kancellár a hét végén Brisbane-ben négyszemközti megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, majd csatlakozott hozzájuk Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és további két órán keresztül egyeztettek. A Die Welt szerint Merkel kifejtette, hogy a NATO az együttműködésen alapuló és a biztonságot szolgáló szövetség, Putyin viszont úgy vélte, hogy a NATO Moszkva ellenfele, és fenyegeti az orosz érdekszférát. Ezután Merkel inkább az EU-ra koncentrált, és Junckerrel együtt megpróbálta meggyőzni Putyint arról, hogy az EU a keleti bővítéssel együtt sem jelent fenyegetést Oroszországra, és mindkét félnek hasznos együttműködést kezdhetne az eurázsiai unióval.
A Sydney-ben mondott kancellári beszédről szóló beszámolók alapján a próbálkozás nem vezetett eredményre. A “nemzetközi jogot megtipró, érdekszférákból kiinduló régi gondolkodásmód nem érvényesülhet” – idézte a Der Tagesspiegel a kancellárt, aki kijelentette, hogy a hidegháborúból származó gondolkodásmód “nem is fog érvényesülni, legyen akármilyen nehéz és hosszú az út”.
Vlagyimir Putyin nem hajlandó a kölcsönös tisztelet és a jogállamiság alapján kezelni az ukrajnai konfliktust, és tevékenysége “az európai békerendszer egészét megkérdőjelezi” – mondta Angela Merkel. Az ukrán válság “valójában egyáltalán nem regionális ügy”, hanem “valamennyiünket érinti” – tette hozzá.
Az előadás utáni pódiumbeszélgetésen konkrétabban fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az EU nem hajolhat meg Moszkva előtt, mint egykor az NDK, “különben azt kellene mondanunk: túl gyengék vagyunk, (…) nem vehetünk fel senkit, előbb meg kell kérdeznünk Moszkvát, hogy szabad-e. Ez ment negyven éven keresztül, és én nem akarok ehhez visszatérni” – idézte a Spiegel Online hírportál Angela Merkelt, aki azt is elmondta, hogy szerinte “nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem Moldováról, Grúziáról, és ha ez így megy tovább, akkor (…) kérdésessé válhat Szerbia, a Nyugat-Balkán” is.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top