ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Londoni elemzők: Moszkva várhatóan csak végső esetben folyamodna tőkekorlátozásokhoz

Oroszország várhatóan csak a legvégső lehetőségként folyamodna a tőkeáramlási korlátozások bevezetéséhez, ám bárki vetette is fel ezt a lehetőséget, “nem járt el túl bölcsen” – vélekedtek londoni pénzügyi elemzők azokra a piacon elterjedt keddi beszámolókra reagálva, amelyek szerint orosz illetékesek tőkekorlátozásokat vettek fontolóra a nagyarányú tőkemenekítés miatt.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza az értesülés elterjedése utáni kommentárjában hangsúlyozta: egyelőre az sem világos, hogy a kormány vagy az orosz jegybank illetékeseitől származnak-e a kijelentések, és az sem, hogy milyen beosztású és befolyású döntéshozók beszéltek a tőkekorlátozásról.
Shearing szerint mindenesetre úgy tűnik, hogy miután az orosz gazdaságból az idén eddig kimenekített tőke értéke közelít a 100 milliárd dollárhoz – az éves orosz hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékához -, egyesek elkezdték megkérdőjelezni a 2006-ban végrehajtott tőkeliberalizáció fenntarthatóságát.
A Capital Economics vezető londoni elemzője ugyanakkor kiemeli azt is, hogy Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke éppen a múlt héten jelentette ki, hogy tőkekorlátozások bevezetésének “nem lenne értelme”.
Ez legalábbis arra vall, hogy a tőkekorlátozások hasznáról nincs konszenzus az orosz gazdaságpolitikai döntéshozatal felső szintjén – fogalmaz a Capital Economics londoni főközgazdásza.
Shearing szerint mindez nem jelenti azt, hogy Oroszország nem vezet be valamilyen formájú tőkekorlátozást, ha a tőkekiáramlás folytatódik. A Capital Economics azonban ez idő szerint valószínűbb válaszlépésnek tartja a jegybanki kamatemelést, és azzal számol, hogy az orosz jegybank 0,50 százalékponttal 8,50 százalékra emeli alapkamatát októberi ülésén – közölte a cég vezető londoni szakértője.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza keddi kommentárjában azt a véleményét emelte ki, hogy a tőkekorlátozások puszta felemlítése is tovább gyorsíthatja a tőkemenekítést, ezért “nem tűnik túl okos dolognak” e lehetőség kilátásba helyezése.
Ash kiemelte azt is, hogy 2008-2009-ben, a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása utáni globális pénzügyi pánikhelyzetben a rubel szélsőséges eladási nyomás alá került, az orosz gazdaságból pedig 200 milliárd dollár magántőkét menekítettek ki – a kétszeresét az idei évre várt kiáramlásnak -, annak idején azonban nem vetődött fel a tőkekorlátozások lehetősége. Ha ennek az eszköznek az alkalmazása most bármiféle támogatást kapna az orosz vezetésen belül, az az eddig általánosságban liberális orosz makrogazdasági politika figyelemreméltó módosulását jelezné – vélekedett a Standard Bank vezető londoni elemzője.
Timothy Ash szerint a tőkekorlátozások felemlítése önmagában is arra vall, hogy a moszkvai gazdaságpolitikai döntéshozó elit “nagyon ideges”, és arra is utalhat, hogy már megkezdődött az irányításon belül az eltolódás a kevésbé piacbarát, kevésbé racionális gondolkodású illetékesek felé.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top