ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Londoni elemzői vélemény: az orosz gazdaság hosszú távon fogja megszenvedni a következményeket

Londoni elemzői vélemény szerint az orosz gazdaság várhatóan hosszú távon fogja megszenvedni az ukrajnai katonai beavatkozás negatív következményeit.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza hétfői elemzésében közölte: a ház által használt növekedéskövető mérési modell – GDP tracker – jelzése szerint az orosz hazai össztermék mindössze 0,8 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbi azonos hónaphoz képest.
Shearing szerint ebben a helyzetben azonban mégsem az a lényeg, hogy Oroszország rövid távon recesszióba süllyed-e. Szerkezeti problémái miatt az orosz gazdaság már az ukrajnai válság kirobbanása előtt is stagnált, és ebben a környezetben “nem lenne különösebben figyelemreméltó” az sem, ha valamikor az idén recesszió alakulna ki.
A szakértő szerint több tényező is inkább arra vall, hogy az ukrán válság rövid távon a széles körben vártnál enyhébb hatást gyakorol az orosz gazdaságra. Eltúlzottnak bizonyulhatnak például a nyugati szankciókból eredő oroszországi gazdasági károkkal kapcsolatos félelmek. Ha ilyen szankciókról döntés születik, azok valószínű elsődleges célpontjai az orosz kormány vezető tisztviselői lesznek, nem a szélesebb értelemben vett gazdaság. Európa ugyanis túlságosan függ az orosz energiahordozó-szállításoktól, semhogy teljes körű kereskedelmi korlátozást léptessen életbe – vélekedett a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Mindemellett Oroszország az elmúlt évtizedben csaknem 500 milliárd dolláros devizatartalékot halmozott fel, így – Ukrajnától eltérően – nem fenyegeti azonnali fizetésimérleg-válság.
Éppen ezért azok, akik a rövid távú recessziós kockázatokra összpontosítanak, “nem veszik észre”, hogy a mostani fejleményeknek hosszabb távon sokkal súlyosabb következményei lehetnek az orosz gazdaságban. Az egyik fő kérdés az, hogy a Kreml miképp reagál; ebben az összefüggésben reális lehetőség egy esetleges populista költségvetési költekezési hullám – hangsúlyozza az elemző.
Shearing szerint az orosz közadósság-ráta alacsony – a GDP-érték 15 százaléka -, ám az elmúlt öt évben tapasztalt költségvetési kiadásnövekedés azt jelenti, hogy az orosz kormánynak már most is 110 dolláros hordónkénti világpiaci olajárra lenne szüksége tartósan ahhoz, hogy a költségvetést egyensúlyban tudja tartani.
Ebben a helyzetben bármilyen további kiadásnövelés még sebezhetőbbé tenné Oroszországot a globális energiaárak csökkenésétől. Mivel pedig az orosz gazdaságban a gyenge növekedés ellenére is teljes a foglalkoztatottság, a költségvetési pénzszórás nagyobb valószínűséggel táplálná az inflációt, mint a gazdasági növekedést – áll a Capital Economics főközgazdászának hétfői elemzésében.
Mindemellett az orosz gazdaság külső fizetési pozíciója is fokozatosan romlik. A folyómérleg-többlet tavaly 33 milliárd dollárra – az orosz GDP-érték 1,5 százalékára – csökkent, és 2015-re az egyenleg várhatóan mínuszba fordul. Ráadásul már a tavalyi többletet is meghaladta a tőkekiáramlás.
Az orosz devizatartalék hozzávetőleg a következő egy évre még védelmet nyújt, de a hosszú távú folyamatok arra vallanak, hogy az orosz kormány egyre inkább rá lesz utalva a külföldi tőkére a kiadások fenntarthatósága érdekében, így Moszkvának tőkevonzó, és nem tőkeriasztó lépéseket kellene tennie – fogalmaz elemzésében a Capital Economics vezető szakértője.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top