ingyenes webstatisztika

Ukrán válság – Déja vu-érzésről ír a Financial Times

Déja vu-érzésről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Miheil Szaakasvili volt grúz elnök az Ukrajnában kialakult helyzetet elemezve.

A 2008-as grúziai helyzethez hasonlítja az ukrán válságot, mondván: Moszkva akkor is útleveleket osztogatott Grúzia szakadár területein, majd agitátorokat küldött az ott élők felheccelésére, végül beavatkozott állampolgárai védelmére hivatkozva.
Szaakasvili azt állítja, az Ukrajnával szomszédos egyik ország vezetője elárulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta, hogy Ukrajnát osszák fel Oroszország és nyugati szomszédai között, és nem tűnt úgy, mintha viccelne.
A volt grúz elnök szerint országa ötödének megszállására a Nyugat nem megfelelően reagált, és ez is okolható azért, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lépéseket tesz.
“Ahelyett, hogy józan eszükre hallgattak volna, inkább olyan “szakértők” és hasznos idióták szavára adtak, akik méltánytalan mértékben Grúziát okolták a konfliktusért” – vélekedik Szaakasvili, aki azt is leírja, hogy amikor figyelmeztetett, hogy Ukrajna lehet a következő áldozat, akkor még a vele rokonszenvező politikusok is úgy tettek, mintha képzelődne.
Szaakasvili szerint a nyugati kommentátorok egy része most is úgy tesz, mintha Moszkvának történelmi okokból joga lenne lerohanni szomszédait, és van, aki szóhasználatával arra utalgat, hogy a Krím igazából nem része Ukrajnának.
“Putyint valószínűleg nem fogják felzaklatni a nyugati szankciós fenyegetések. Az ilyen szavakat a múltban sem váltották tettekre, és nyugati politikusok egy része most is kerekperec elutasítja a büntetőintézkedések lehetőségét” – állapítja meg az egykori grúz elnök, aki szerint Európának és Amerikának két kérdésre kell választ találnia: továbbra is arra biztatnak-e országokat, hogy merjenek arra vágyni, hogy szabadok és demokratikusak lehessenek, illetve minden alkalommal magukra hagyják-e ezeket az országokat, amikor Putyin megbünteti őket. Miheil Szaakasvili szerint a nyugati demokráciák saját erejüket mindig alá-, míg Oroszország erejét mindig túlbecsülik.
A volt grúz elnök szerint “brutálisan világos”, hogy Putyin mire törekszik Ukrajnában: lenyesegeti egyes részeit, hogy a többiben eluralkodjon a káosz, ami majd lelohasztja az európai lelkesedést, hogy tárt karokkal fogadják Ukrajnát, ami így könnyű prédává válik Oroszország számára. Szaakasvili szerint Putyin nem fog Ukrajnánál megállni, azután a balti államok következnek, ezért az EU-nak és a NATO-nak azonnal cselekednie kell.
Gideon Rachman, az FT kolumnistája publicisztikájában arról ír, hogy szerinte Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy új hidegháborút vívjon, mert az orosz gazdaság legalább annyira függ a Nyugattól, mint a Nyugat Oroszországtól, a gazdag oroszok természetesnek veszik, hogy elruccannak Párizsba vagy Londonba a hétvégére, milliárdokat tartanak nyugati bankokban vagy befektetésekben, ráadásul eddig sem a brit, sem a svájci hatóságok nem nagyon kérdezősködtek, hogy honnan származnak azok a milliárdok, holott maga az orosz jegybank úgy becsüli, hogy az országból 2012-ben távozó 56 milliárd dollár mintegy kétharmada piszkos pénz, bűncselekményekhez köthető. A pletyka szerint Putyin is milliárdokat tart valahol Nyugaton, vélhetően nem mindet a kremli fizetéséből tette félre – írja Rachman. A beutazási tilalom például attól fosztaná meg az orosz elitet, hogy Nyugaton felhalmozott javait élvezze – mutat rá a szerző.
Rachman utal arra is, hogy az európai vezetőket aggaszthatja az orosz gázcsapok elzárása miatt otthonaikban didergő választók rémképe, ugyanakkor úgy véli, mind Európa sebezhetősége, mind Moszkva hajlandósága a “gázfegyver” bevetésére túl lehet hangsúlyozva. Az orosz exportbevételek 70 százaléka ebből származik, Oroszországnak el kell adnia ezt a gázt – mutat rá Rachman, aki szerint Európa egyre kevésbé kiszolgáltatott az orosz gáznak, mert az alternatív energiaforrások mind nagyobb teret nyernek.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top