ingyenes webstatisztika

Újabb kamatcsökkentésről döntött a monetáris tanács

Újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a monetáris tanács. A negyed százalékpontos csökkentés egybevág az elemzők többségének várakozásával, bár londoni elemzők egy része nem zárta ki azt sem, hogy a gyengülő forintárfolyam miatt a testület szünetelteti a monetáris lazítást.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,0 százalékról, hat egymást követő  0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt 5,50 százalékra. A korábbi kamatdöntő üléseken a tanács külsős tagjai 4:3 arányban leszavazták az MNB elnökét és két alelnökét.
Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban 2010 április-november között, amikor 5,25 százalék volt.
A tanácsnak valószínűleg ez volt az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére, Simor András megbízatása ugyanis március 3-án lejár.
Az ülésről kiadott közleményében a monetáris tanács azzal indokolta  a 25 bázispontos kamatcsökkentésről hozott döntését, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége a az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát, ami lehetővé tette a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésének lehetőségére utalva a monetáris tanács leszögezi, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok.
A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, “a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget” – olvasható a közleményben.
A tanács megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat  a növekedés, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.
A tanács elemzést bocsátott közre az inflációs cél tavalyi teljesüléséről, amelyben megállapította, hogy az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá.  Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. A tanács megerősítette, hogy a tavalyi folyamatok alapján a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából, és megállapította, hogy 2012 során az inflációs cél nem teljesült.
Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, de a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így a múlt évben a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.
A költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott – összegezte a monetáris tanács.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top