ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Gazdaság / Új szereplők rúgták be munkaerőpiac ajtaját

Új szereplők rúgták be munkaerőpiac ajtaját

Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerőpiacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió. A helyzet felkészületlenül érte a vállalatokat, azonnali megoldásra van szükség.

 

A munkaerőpiac földcsuszamlásszerű változáson megy át. Januárban történelmi csúcsra emelkedett a munkaerőhiány, a feldolgozóipari cégek 88%-a küzdött a problémával – míg egy évvel korábban 75%[1]. A vállalatok már betanított dolgozót sem találnak.

 

Eközben Kormány „segély helyett munka” elvére épülő foglalkoztatáspolitikájának hatására új munkavállalói csoport lépett a munkaerőpiacra. A munkaerőpiaci vákuum felszippantotta az újonnan érkező tömeget – azonban hamar kiderült, hogy az új belépők eddig nem látott nehézségeket hoztak magukkal – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution ügyvezetője.

 

     

Megoldás helyett feszültségforrás

 

Az új dolgozók nagy része képzetlen, nincs munkatapasztalatuk, nem ismerik az alapvető munkahelyi normákat. Sokuknál már a feladatok értelmezése is kihívást jelent, olyan alapvető készségek is hiányoznak, mint az olvasás vagy az írás. Ilyen munkavállalókra pedig nem lehet egy balesetveszélyes gép kezelését rábízni, vagyis csökken a vállalat produktivitása. Azonban ez csak az egyik probléma.

 

A munkához szükséges alapvető képességek hiánya mellett sokan bizonytalan családi háttérből érkeznek, hitelekkel küzdenek, instabil pszichés állapotban járnak be dolgozni. A lopások, az agresszió és a tettlegességig fajuló konfliktusok mára mindennapossá váltak egy-egy vállalat életében.

 

Kritikus munkahelyi hangulat

 

Fizikai dolgozókkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetések alapján egyértelműen látszik, hogy a régóta egy adott vállalatnál dolgozók nehezen viselik az új, képzetlen munkaerő megjelenését. A kulturális normakülönbségek miatti feszültségek mellett erkölcsi és anyagi érdekkonfliktusok jelentkeznek – mondta a szakértő.

 

Ha például a teljesítményt csoportszinten jutalmazza a vállalat, akkor szinte borítékolható a konfliktus, akár tettlegességig fajuló viták kerekedhetnek abból, hogy az előírt számok megvalósulása érdekében a régi dolgozók többet dolgoznak, mint az újak.  Folyamatosan gyengül a régi munkavállalók lojalitása – mert sokan úgy érzik, hogy „bárkit felvesznek, akinek két keze és két lába van” – ami végső soron a fluktuáció megugrásához vezet.

 

„Ennek a helyzetnek a kezelésére egyetlen vállalat sincs felkészülve! A változás hatalmas feszültséget okoz a vállalat vezetőinek és a HR-nek. Egy személyben kell munkáltatói, nevelői, pszichológusi és jogász szerepben fellépniük, az egyébként is bokros napi teendők mellett” – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin.

 

Van ahol a HR vezető a napi munkája mellett a mindennapossá vált lopások felderítését is végzi – nyomoz, jogi lépéseket tesz, konfliktusokat kezel. Közben a műszakvezetők arról panaszkodnak, hogy az új belépők kezelése messze meghaladja a vezetői képességeiket.

 

Azonnali megoldások kellenek

 

A gyártó vállalatoknak fel kell ismerni és mielőbb kezelni kell a problémát. Csikós-Nagy Katalin szerint a legfontosabb feladat a középvezetők képzése. Véleménye szerint a vezetői készségek célzott fejlesztésére, konfliktuskezelési, motivációs ismeretekre van szükség. Éreztetni kell velük, hogy nincsenek egyedül ebben a helyzetben, ezzel a felelősséggel, képzéssel, vezetői eszközökkel, tudással támogatjuk munkájukat.

 

Emellett fontos a beillesztési program újratervezése, tanácsolja Csikós-Nagy Katalin. Ennek első lépésként át kell adni a vállalati kultúrát, normáit és a feladatokhoz szükséges alapvető ismereteket – ne feltételezzük, hogy mindezt tudják. A kétirányú kommunikáció itt is nélkülözhetetlen. A munkavállalók nyelvén kell rákérdeznünk a benyomásaira, érzéseire és reagálnunk is kell rá.

 

Ha egy új dolgozó, minden szükséges támogatás ellenére sem képes elsajátítani a munkahelyi normákat és a legegyszerűbb feladatokat sem tudja ellátni, végül merni kell nemet mondani és meg kell válni tőle.

 

A beillesztési folyamatban kiemelt szerep jut a régi dolgozóknak, ugyanis ők azok, akik az új, képzetlen munkavállalók beillesztésében kulcsszerepet játszanak. Már csak ezért is roppant fontos a régi dolgozók – anyagi és erkölcsi – megbecsülése. Éreztetni kell a régi dolgozókkal, hogy kulcsfontosságúak a vállalat számára.

 

A szakértő szerint ugyanakkor előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy a vállalatoknak felelősséget kell vállalni a hátrányos helyzetű munkavállalók felzárkóztatásában, képzési lehetőségeket kell biztosítani, valamint támogatást adni a magánéleti nehézségek megoldásában. Szerencsére egyre több a pozitív példa. Van olyan gyártó vállalat, ahol például a dolgozók hitelének rendezésében nyújtanak segítséget.

 

Csikós-Nagy Katalin

Az HR Evolution ügyvezetője, Fluktuációkezelés szakértő. HR szakirányú diplomája után munkajogot tanult, tréner és coach végzettséget szerzett. Közel két évtizedes tanácsadói tapasztalattal rendelkezik, melyet piacvezető külföldi tulajdonú vállalatnál, kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a közszférában szerzett. Saját, új módszertant fejlesztett ki a fluktuáció kezelésére. Szakmai cikkeivel, konferencia előadásaival közvetlenül is hozzájárul a HR szakma fejlődéséhez.

[1] Sokkoló adat érkezett: sosem volt ilyen nagy gond a dolgozók hiánya Magyarországon, Portfolio.hu, 2018. január 31.,  https://www.portfolio.hu/gazdasag/sokkolo-adat-erkezett-sosem-volt-ilyen-nagy-gond-a-dolgozok-hianya-magyarorszagon.275191.html (utolsó letöltés: 2018. március 11.)

640x40_feher
Scroll To Top

[contact-form-7 id=”55816″ title=”ContactForm_WithTel”]

×