ingyenes webstatisztika

Új csodafegyver a logisztikában

A McKinsey Global Institute szerint a szállítás-raktározás a harmadik legautomatizálhatóbb szektor a világon. Eközben a logisztikai szakemberek többsége óvatos, nehezen szánják magukat nagyobb automatizációs fejlesztésekre. Vajon mi lehet az ellentmondás oka?

 

Miközben a kiskereskedelemben, az autóiparban és a gyógyszeriparban 6-10% közötti növekedést terveznek, a logisztikában tervezett befektetések szintje épp a fele az említett növekedési igény kielégítéséhez szükséges mértéknek. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt a logisztikai szolgáltatók közötti verseny rendkívül nagy, az árak nyomottak, a nagyvállalatok és e-commerce megacégek gyorsan képesek szolgáltatót váltani. Másrészt egyre több nagy e-commerce cég a saját kezébe veszi a logisztikai rendszerét, így érzik biztonságban a szezonális ingadozások (karácsonykor a havi forgalom nyolcszorosát is elérő ugrások) kezelését. Az Amazon logisztikai operációja például önmagában már a világ ötödik legnagyobb logisztikai szolgáltatója lenne. De azok a cégek is csak vonakodva fektetnek automatizációba, ahol elvileg minden feltétel adott lenne, és ez racionális döntésnek tűnne, mert a megtérülési idő magas, a piac gyorsan változik, és az adott pénzforrást a vállalati prioritás rendszerben biztonságosabb helyre is lehet fektetni. Számos vállalat tehát kivár.

 

Felértékelődőben az új csodafegyver, a félautomatizálás.

Gyakran nincs is szükség teljes automatizációra, hiszen az innovatív cégek létező, jól bevált félautomatizált megoldásokat is alkalmaznak már a leginkább munkaerő-igényes feladatok, mint például a ki– és betárolási ciklusidők csökkentésére. A félautomatizálás rugalmassága lehetőséget teremt, hogy megfelelően reagáljunk az esetlegesen megnövekvő megrendelői igények kielégítésére, de közben a kapcsolódó fejlesztések befektetési igénye jóval alacsonyabb, megtérülési idejük pedig csak két év körül jár.

 

Emberek vezérelte félautomata rendszerek

Egy félautomata rendszer optimális átmenetet képvisel. Az ember szerepe még megmarad, de már csökken a munkaerő iránti igény. Pári Róbert, a QLM ügyvezető igazgatója szerint ezek a rendszerek azért is előnyösek, mert utólag is beépíthetők egy meglévő keskenyfolyosós raktár rendszerbe, és később akár átalakíthatóak, tovább fejleszthetőek teljesen automata megoldássá. A raktárlogisztikai szoftverrendszerek és az anyagmozgatási technológiák fejlődésével már lehetséges lényegesen növelni a logisztikai kiszolgálás rugalmassági szintjét. Pári Róbert szerint a fejlesztés alapfeltétele a raktár működését biztosító raktárirányítási szoftver, amely irányított ki- és betárolást valósít meg.

 

Gyors betanulás és implementáció, magas rugalmasság

Mit tesz egy hazai logisztikai szolgáltató, ha egy fontos megrendelője másnaptól 50%-al több árut tárolna raktárában és gyorsabb kiszolgálási sebességet vár el?  Ha a helyzetet még tetézi a munkaerőhiány, a változást pedig tovább motiválja a folyamatok során előforduló hibalehetőségek százalékos arányának javítási igénye, akkor felmerül az azonnali cselekvés igénye. A K & V International Transport is ilyen kihívás előtt állt, és Varga Viktor projekt manager elmondása szerint ők is egy félautomata megoldást választottak, amellyel egyfajta gyorsreagálású hadtestet hoztak létre. A beruházási döntéshez sem kellett túl “nagy levegőt” venniük, a hatékonyságjavulás és a megtérülési idő kombinációja meggyőző volt. Varga Viktor szerint egy rövid betanulást követően már hiba nélkül végzik a tárolási feladatokat, a rendszer meghatározza a leggyorsabb utat a tárhely eléréséhez, és oda  irányítja az anyagmozgató gépet tévedés nélkül. A tárolási kapacitás hatékonysága 18%-kal javult, így időt takarítanak meg, és csökkentik a működési költségeket. Nem mindegy persze, hogy egy ilyen rendszer bevezetése mögött mekkora üzemeltetési tapasztalat áll. Az alkatrész szintű javíthatósággal önmagában akár 10%-kos üzemeltetési költségcsökkentés érhető el.

 

Döntés előtt

A szalagpályás anyagáramoltató rendszerek, a vezető nélküli targoncák, az RFID, az IRID-RTLS, az intralogisztikában hasznosítható drón rendszerek, a kiterjesztett valóság már a logisztikában is a hétköznapok valóságát képviselik. De ezek gyakran csak a logisztikai folyamatok egy-egy elemét érintik, és nem mindig könnyű és lehet egységes logisztikai rendszerbe illeszteni őket. Pári Róbert szerint mindez felértékeli a rendszerszintű tervezés szerepét, és az ehhez értő szakemberek tudását is. Azok lesznek a nyerők, akik követik a szakmai innovációkat, de akiket nem kápráztat el a technológia fejlődése, hanem képesek lesznek az üzleti racionalitás talaján maradni a fejlesztési javaslataikkal.

Ahol különösen nagy gyorsaságra, pontosságra és folyamatos működésre van szükség, az automatizálás indokolt lehet, de sok vállalat számára nem a teljes, hanem a részleges automatizálás jelenti a megoldást. Érdemes cégre szabott rendszert kialakítani.

 

640x40_feher
Scroll To Top