Az amerikai elnök közölte kedden Londonban, hogy nem kíván beavatkozni a jövő csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választásokba, de meggyőződése szerint Boris Johnson konzervatív párti brit kormányfő “nagyon alkalmas” a miniszterelnöki tisztségre, és “nagyon jó munkát végez”.
Donald Trump, aki a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott, kedden kezdődött kétnapos londoni vezetői találkozón vesz részt, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: nem akarja “közbeavatkozással bonyolítani” a helyzetet a december 12-ére kiírt brit választások előtt, és együtt tudna működni a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is, ha ő nyerné a választást.
“Nagyon sok embernek nagyon sok választást megnyertem már, de ebből most kimaradok” – fogalmazott Trump.
Hozzátette: ő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) híve.
Stoltenberg a sajtóértekezleten azt mondta: új elem a NATO tevékenységében, hogy a Kína felemelkedéséből a NATO biztonságára háruló következményekre is oda kell figyelnie, mivel ma már Kínáé a világ második legnagyobb védelmi költségvetése az Egyesült Államok után.
Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.
“Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Donald Trump hosszan beszélt a londoni sajtótájékoztatón a védelmi költségterhek megosztásáról, és nem csupán a NATO-val kapcsolatban. Elmondta: az utóbbi hónapokban megállapodott például Dél-Koreával abban, hogy a szöuli kormány 500 millió dollárral növeli éves hozzájárulását az ország amerikai védelméhez.
Az amerikai elnök szerint ez gyakorlatilag a kétszerese annak az összegnek, amelyet Dél-Korea eddig fizetett azért, hogy az Egyesült Államok garantálja katonai biztonságát. Hozzátette: ugyanerről folytatott tárgyalásokat nemrégiben a japán kormánnyal is, kifejtve, hogy Japán nagyon gazdag ország, de védelmét “gyakorlatilag mi fizetjük, így segíteniük kell ebben”.
A londoni miniszterelnöki hivatal a mostani NATO-találkozó előtt kiadott hivatalos tájékoztatásában közölte: a 2014-es walesi NATO-csúcson elhatározott kötelezettségvállalás alapján – amely azt tűzte ki célként, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra – az európai NATO-szövetségesek és Kanada együttes védelmi költségvetése 2024-ig 400 milliárd dollárral növekszik.
Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban – mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.
(MTI)