Szíriai menekültek tanulnak bele a mezőgazdaságba

A huszonhat éves Sene már három éve egy konténervárosban él Törökország déli részén, mióta ő és családja elmenekültek hazájukból, Szíriából.

Otthon már az egyetemi évek alatt is besegített családjának a gazdaságban. Tanári végzettséget szerzett, de az élet a konfliktus sújtotta Szíriában egyre veszélyesebb lett, így ő és családja a menekülés mellett döntöttek.

„Zárt kapukat láttunk, amerre néztünk, egyedül Törökország volt kivétel,” idézi föl Sene. „Úgyhogy idejöttünk és itt befogadtak minket.” Most családjával a Sanliurfa menekülttáborban él, és mezőgazdasági tudását a közeli gazdaságokban kamatoztatja.

Ő egyike azon több száz menekültnek, akik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) révén fejleszthetik tudásukat és kaphatnak lehetőséget arra, hogy munkát találjanak.

Jó hír sokaknak

A mezőgazdasági képzést az öt dél-törökországi tartományban a FAO az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) támogatása révén biztosítja.

A lehetőségből sokak profitálnak – nem csak a szíriai menekültek. Sanliurfa török lakossága, és más, menekülteket befogadó közösségek is részt vesznek a képzésben.

A képzett mezőgazdasági munkaerő iránti nagy a kereslet Törökország déli részén, ez előrevetíti, hogy a tanoncoknak jó esélye lesz munkát találni a képzés befejezése után.

A gazdálkodó oldal számára elérhető lesz a képzett munkaerő, ami főleg az olyan kritikus időszakokban, mint a betakarítás fontos.

Otthon Sene tanár volt. Most mégis lelkesen mélyed el a mezőgazdaságban is.

„Műveltünk már földet korábban is, de mégis sok újat tanultunk,” mondta. „Korábban nem tudtuk, mikor kell trágyázni vagy a magokat elvetni. Csak csináltuk. Trágyáztunk, anélkül, hogy tudtuk volna, mi van benne. Most már ismerjük az összetételét.”

Az elméleti és gyakorlati modulok októberben értek véget. Résztvevők megtanulták a pisztácia, olajbogyó, alma, szőlő, gránátalma, pamut és az üvegházi zöldségek termesztését, a citrusfélék szüretelését és csomagolását. Megismerkedtek az élelmiszerhigiénia, az élelmiszer feldolgozás és –csomagolás, öntözés, és a szarvasmarhatartás alapelveivel.

Az új tudással felvértezve a mintegy 900 ember már a képzés gyakorlati szakaszában jár.

Egy mérnök Aleppóból

Muhammed végzettségét tekintve építészmérnök. Aleppóban a családja szüretelt olajbogyót és pisztáciát. Most ő maga tanulja ezt a gyakorlatban egy gazdaságban Nizipben, Gaziantep tartományban. Azt mondja, a FAO képzésén sok trükköt ismert meg.

„Először a földön lévőket kell összeszedni és félre tenni,” magyarázza. „Ezek savtartalma magasabb, ezért külön kell gyűjteni őket. Csak ezután lehet kezdeni a szüretet. Régebben mindent egybe szedtünk.”

Jószomszédság

A jószomszédi viszony kialakítása a szíriai menekültek és az őket befogadó közösségek között egy további célja a projektnek. Ezért a menekültek törökül tanulhatnak és a képzésben is együtt vehetnek részt a helyiekkel, mivel a tanulók 30 %-a török.

Az első állás

Kefe, aki eredetileg Szíria Jarabulus tartományából származik és most fejezte be a közép-iskolát, épp gyakorlatát tölti egy gyümölcsaszaló üzemben Gaziantepben.

„Eddig csak otthon voltam és nem csináltam semmit. Elképzelésem sem volt arról, milyen egy gyárban dolgozni,” mondta. „Most barátokra találtam és gyakorlom a török nyelvet a kollégákkal.”

A fiatal lány biztos abban, hogy képes lesz munkát találni, bár a nyelvtudása még nem tökéletes. „Azt leszámítva kész vagyok a munkára.”

Állásbörzék sora

Ettől a héttől kezdődően egészen december közepéig a projekt keretében négy török tartományban (Sanliurfa, Gaziantep, Mersin and Isparta) kísérleti jelleggel állásbörzéket is tartanak. A projektben résztvevők több mint 150 élelmiszeripari, mezőgazdasági és állattartó cég képviselőjével találkoznak egy esetleges állás reményében.

A lehetséges munkaadók részletes információt kapnak a munkavállalási előírásokról olyan emberek esetében, akik átmeneti védelem alatt állnak, illetve a társadalombiztosítási követelményekről a szezonális munkások esetében.

„A munkanélküliség nagy probléma,” mondta Muhammed. „Egy hónapig van munka aztán egész télen semmi. Azt szeretném, hogy legyen egy stabil állásom.”

A menekültek munkába állását segítő képzések és az állásbörzék révén a FAO és a UNHCR a menekült és az helyi török családok bevételeit kívánják növelni, illetve a termékek és a mezőgazdasági termelékenység szintjét javítani.