ingyenes webstatisztika

Szíriai polgárháború – Kivel is néz farkasszemet Amerika: Bassár el-Aszad

Ki is Bashar al-Assad? aki Szíria elnöke és a Baasz Párt főtitkára 2000 óta, az 1971-től haláláig szintén elnöki hivatalt betöltő Háfez el-Aszad fia és utódja. 

Akinek a rezsimjét  az amerikai kormányzat megbuktatná, az orosz kormányzat, pedig hatalomba tartaná. Úgy tűnik egyre jobban kezd a két nagyhatalmi pólus a Nyugati (Amerika, Nyugat-Európa) és a Keleti (Orosz, Kína) hatalmak ütközőpontjává válni. Egy kis leírás azBassár el-Aszad  életútjáról

Bashar al-Assad ,  (született szeptember 11, 1965,  Damaszkusz , Szíria), szíriai elnök 2000. től ,  apja Hafiz al-Assad , aki 1970-ben puccsal magához ragadta a hatalmat és 1971 óta vezette az országot, egészen 2000- ben bekövetkezett haláláig.  Apja halála után Bassár el-Aszad vette át a hatalmat, de  ő is folytatta apja tekintélyelvű kormányzási módszereit.

Bassár el-Aszad aki franciául és angolul is jól tud , orvosi pályára szeretett volna menni, szemésznek tanult a Damaszkuszi egyetemen. Azonban közbeszólt a sors , mert bátyja, Bászel al-Aszad, akit apja az politikai utódjaként nevelt, 1994-ben autóbalesetben elhunyt, így lépett helyére Bassár. Bászel  halála után szinte azonnal megkezdte a katonai tanulmányait a homszi katonai akadémián ahol 1999 -ben vezérkari őrnagyi rangot szerzett. 2000 június 10-én apja  Háfez el-Aszad meghalt, ezután a parlament a szavazatok 97,2%-ával Bassár el-Aszad-ot, az elhunyt elnök fiát választották Szíria államfőjévé.

Bár elnöksége kezdetben reformokat próbált bevezetni, amnesztiát, adott értelmiségieknek több beleszólást,de  rövidesen visszatért az elődje politikájához vagyis az apja által kialakított, hadseregre és titkosszolgálatokra támaszkodó, elnyomó, diktatórikus rendszert. Bár politikai értelembe tovább vitte apja hagyatékát, gazdasági oldalon már más, reformokat hajtott végre, nyitottabb gazdasági kapcsolatokat hozott létre. Az diktatórikus állami beavatkozást visszafogta, liberális gazdaságpolitikát kezdett létrehozni, külföld felé is sokkal nyitottabb mint apja volt.

Külpolitikailag leginkább Irán fele nyitott, legfontosabb szövetségese is Irán.  Izraelt máig nem ismeri el, ezért állandósult a Szír-Izraeli ellentét. Nyíltan támogatja a libanoni síita Hezbollahot, illetve a palesztin Hamászt is. Elítélték az Iraki háborút, természetesen Amerika szemében az Aszad rezsim a gonosz oldalon áll.  Az Aszad-kormányzat jó viszonyt ápol Oroszországgal, fegyvereik zömét onnan vásárolják.

2011 ben a Szíriát is eléri az arab tavasz, de a rezsim véres kézzel próbál leszámolni a lázadókkal, ami szép lassan polgárháborúba torkollott.  A nyugati hatalmak félig-meddig nyíltan a felkelők mellé állnak ( Az hogy miért  humanitárius okokból, vagy hogy íránt gyengítsék, kérdéses ), már jó ideje elítélik az Assad rezsim kegyetlenségeit, de 2013 augusztus 21 én Damaszkusz környékén vegyifegyver-támadás történt. Ellenzéki állítások szerint a legújabb támadás több mint 1300 emberéletet követelt. A szíriai kormány cáfolta, hogy vegyi fegyvert vetett volna be.  Jelenleg még folyik a vizsgálat.

 

 

 

640x40_feher
Scroll To Top