ingyenes webstatisztika

Stagnált az ipari termelés növekedése Kínában júliusban

Stagnált az ipari termelés növekedése Kínában júliusban, miközben az ország kiskereskedelmi forgalma a vártnál lassabb ütemben áll helyre a koronavírus-járványt követően.

A kínai statisztikai hivatal által pénteken közzétett adatok szerint az ipari termelés júliusban ismét 4,8 százalékkal bővült, csakúgy, mint az előző hónapban. Elemzők 5,1 százalékos növekedésre számítottak. A júniusi adat az idei év legjobbjának számított. Havi összevetésben 0,98 százalékos bővülést regisztráltak júniusról júliusra, míg az év első hét hónapjában az ipari termelés 0,4 százalékkal zsugorodott a tavaly azonos időszakihoz képest, ami további javulást jelent az év első felében mért 1,3 százalékos visszaesés után.
A termelés növekedése júliusban a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb: 6,0 százalékos bővülést mértek éves bázison, ami erősödést jelent a júniusi, 5,1 százalékos növekedéshez képest.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb – 7,6 százalékos – növekedést a külföldi finanszírozású vállalatok esetében mérték júliusban, míg a részvénytársaságoknál és a magánszektorban egyaránt 4,2 százalékos, az állami vállalatok esetében pedig 4,1 százalékos volt a termelés bővülése.
A kiskereskedelmi forgalom a várakozásokhoz képest lassabb ütemben javult: éves bázison 1,1 százalékkal csökkent júliusban az egy hónappal korábban közölt 1,8 százalékos visszaesés után. Elemzők 0,1 százalékos növekedést jósoltak. A júliusi mindazonáltal az idei év legkedvezőbb havi adata. Az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbbitól.

A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison júliusban 11,0 százalékkal esett vissza, a zsugorodás üteme tehát tovább lassult a júniusi, 15,2 százalékos csökkenést követően. Az év első hét hónapjában 9,0 százalékkal bővült az internetes kiskereskedelem forgalma a tavaly azonos időszakihoz képest, a növekedés üteme ezzel 1,9 százalékkal javult az első félévihez képest.
Az állóeszköz-beruházások az elemzői várakozásoknak megfelelően 1,6 százalékkal csökkentek az év első hét hónapjában éves összevetésben. Ez a visszaesés további mérséklődését jelenti az első félévi 3,1 százalékos zsugorodás után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 5,7 százalékkal estek vissza a január-júliusi időszakban éves összevetésben, szemben az év első hat hónapjában mért 7,3 százalékos szűküléssel.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta júliusban is a júniusival megegyező, 5,7 százalék volt. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül tud hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 6 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 9 millió új, városi munkahelyet teremt.
Kína gazdasága a járvány bénító hatásai nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az első negyedévben – először zsugorodva az óta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzétenni a hivatalos GDP-adatokat. A második negyedévben azonban a kínai GDP már 3,2 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy amennyiben az országban nem alakul ki ismét súlyos járványhelyzet, a kínai gazdaság az év második felében javuló irányban haladhat tovább. Mások azonban a növekedés lassulására számítanak az egészségügyi cikkek exportjának csökkenését, a felgyülemlett kereslet lecsendesülését, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódását előre jelezve.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top