Gazdasagportal.hu Gazdasági és tőzsdei hírek.
Jót tesz a közép- és kelet-európai gazdaságok bankszektorainak a térségi gazdaságok erőteljes növekedése, amelynek hajtóereje mindinkább az áruk és a szolgáltatások, köztük a pénzügyi szolgáltatások iránti hazai kereslet, de a kockázati mutatók továbbra sem jók – áll a Standard & Poor’s által a régió pénzügyi szektorairól összeállított, kedden Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésben. A nemzetközi hitelminősítő javította a magyar gazdaság középtávú növekedésére adott előrejelzését is, most 2,5 százalékot vár az eddig jelzett kettő helyett; és kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar bankrendszer kilátásait egyebek mellett a bankadó mérséklésére tett kormányzati ígéret is javítja.
Az S&P elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy a térség bankrendszereit általánosságban változatlanul a gyenge eszközminőség jellemzi, és a régió pénzügyi szektorai zömmel továbbra is a Standard & Poor’s által a bankszektorokra kidolgozott országkockázati skála (Banking Industry Country Risk Assessment – BICRA) gyengébb végéhez vannak közelebb.
A Standard & Poor’s BICRA-mutatója – amely nem azonos az adós- és a betéti osztályzatokkal – a vizsgált ország pénzügyi szektorának egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es.
A hitelminősítő keddi elemzéséhez fűzött grafikus kimutatás szerint Lengyelország BICRA-indexe 5-ös, Bulgáriáé 7-es, Magyarországé, Horvátországé és Szlovéniáé 8-as.
Az S&P a legjobb megítélést a szlovák és a cseh bankrendszernek adta, egyaránt 4-es BICRA-mutatóval.
A cég kimutatta azt is, hogy a térségi bankokra általa érvényben tartott kockázati osztályzatok 38 százalékára negatív kilátás van érvényben, a besorolások 23 százaléka pedig a leminősítés lehetőségét még erőteljesebben jelző negatív felülvizsgálat alatt áll, vagyis az S&P listáján a közép- és kelet-európai bankok több mint 60 százalékának osztályzati megítélése negatív.
Ennek elsődleges tényezője az, hogy a térségi bankrendszerek – főleg nyugat-európai tulajdonos bankjaikon keresztül – ki vannak téve az új, szigorúbb európai uniós bankválság-kezelési direktíva (BRRD) hatásainak, és e mechanizmus az S&P szerint kérdéseket vet fel a tulajdonosi és a kormányzati támogatással kapcsolatban.
Mindemellett a közép- és kelet-európai bankok olyan gazdaságokban működnek, amelyekben a tőkepiac sekély mivolta korlátozza a veszteség-feldolgozó mechanizmusok alkalmazásának lehetőségeit – áll a Standard & Poor’s keddi elemzésében.
A cég szerint a magyar bankrendszer jövedelmezőségét továbbra is a magas hitelveszteségek és a forgalom csökkenése tartja nyomás alatt, két jelentős fejlemény javíthatja azonban a magyar bankok kilátásait. Az egyik a kormány ígérete arra, hogy a bankszektorra kirótt adók 2019-ig fokozatosan az EU-normáknak megfelelő szintre mérséklődnek, emellett a bankadó alapja a 2014. évi mérlegfőösszegre módosul az eddig bázisévnek vett 2009 helyett. Ez jóval kisebb adóalapot jelent, tekintettel a magyar bankrendszerben azóta végbement mérlegalkalmazkodási folyamatra – hangsúlyozzák a Standard & Poor’s londoni elemzői.
A hitelminősítő szerint a magyar bankszektor működési környezetét javító másik jelentős tényező a devizaalapú hitelek átváltásának sikeres végrehajtása, ami felszámolta a bankrendszer magas hitelkockázatát.
Mindezek alapján a Standard & Poor’s várakozása az, hogy az idén stabilizálódik a hitelkockázati környezet a magyar gazdaságban, és ezt javuló gazdasági kondíciók is segítik.
A Standard & Poor’s elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy a magyar bankszektor csak 2016-tól lesz ismét – és csak mérsékelten – nyereséges.
A cég a keddi elemzésben mindazonáltal közölte, hogy a 2015-2017 közötti időszakban reálértéken 2,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedést vár Magyarországon. Ez javított prognózis, az S&P eddig ugyanis 2 százalékot épphogy meghaladó éves átlagnövekedést valószínűsített a magyar gazdaságban erre az időszakra.
Az utóbbi időben más nagy londoni házak is javították a magyar gazdaságra adott prognózisaikat. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a közép- és kelet-európai térség gazdasági kilátásairól összeállított előrejelzésükben közölték, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,5 százalékos növekedést sem tartanak kizártnak. A ház jövőre 2,5 százalékos magyarországi GDP-növekedéssel számol. Ezek jelentősen javított előrejelzések: a Morgan Stanley korábbi prognózisa 2015-re 2,9 százalékos, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban.(MTI)