Riasztóan gyorsan és nagy mértékben melegedik Németország éghajlata, a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet – mondta a szövetségi kormány környezet- és természetvédelmi minisztere kedden Berlinben a klímaváltozás hatásait monitorozó új jelentés bemutatóján.
A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy csak az utóbbi öt évben 0,3 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet – emelte ki Svenja Schulze.
Mint mondta, az adatok azt jelzik, hogy “a jövő megérkezett, Németország a globális felmelegedés kellős közepén van”, és a változás mélyreható környezeti, egészségi, társadalmi és gazdasági hatásokkal jár.
A rendkívül meleg – 30 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű – napok átlagos évenkénti száma például elérte a tízet, ami több mint háromszoros növekedés a huszadik század ötvenes éveit jellemző háromhoz képest, a 2005 óta érkezett hőséghullámokban pedig csaknem 20 ezer ember halt meg.
Az éghajlatváltozás sokhelyütt aszállyal jár, ami sújtja a mezőgazdaságot, a károk enyhítésére csak 2018-ban 340 millió euró (114 milliárd forint) gyorssegélyt kellett kiutalni a szövetségi költségvetésből a bajba került termelőknek. Azonban a tartós csapadékhiány társadalmi, gazdasági hatásai ennél jóval sokrétűbbek, a folyók alacsony vízszintje például korlátozza a folyami teherszállítást és veszélyezteti a hűtővizet a folyókból merítő erőművek folyamatos termelését és fenyegeti a lakosság vízellátásának biztonságát.
Az éghajlat átalakulása Németország természeti környezetében is egyre erőteljesebben érezhető változásokat okoz. Így például a növények vegetációs periódusa – az az időszak, amelyben növekednek, aktív anyagcserét folytatnak és hajtást, termést hoznak – az 1951-1981-es időszakban regisztrált évi átlag 222 napról 232 napra emelkedett az 1998-2017-es időszakban, az erdőkben, mezőkön és településeken megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, és az Északi-tengerben pedig a Földközi-tengerből ismert halfélék terjednek, köztük a szardella.
A felmelegedés hatásait monitorozó jelentést 28 szövetségi hivatal közreműködésével állították össze. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) irányításával végzett kutatásban a 2014 és 2018 közötti időszakot tekintették át, és 15 területet – például biológiai sokféleség, erdőgazdálkodás, part-, és tengervédelem, turizmus, közlekedés, egészségügy – vizsgáltak meg részletesen. A csaknem 300 oldalas összeállítás a további kormányzati klímavédelmi intézkedések alapjául, valamint a gazdasági és társadalmi szervezetek és az állampolgárok tájékoztatására szolgál.
(MTI)