ingyenes webstatisztika

Rendezvénysorozat a hitleri hatalomátvételről Berlinben – ELŐZETES

Több mint 500 rendezvényt tartanak az idén Berlinben a náci hatalomátvétel kapcsán. Az Elpusztított sokszínűség című programsorozat szerdán, Adolf Hitler kancellári kinevezésének 80. évfordulóján kezdődik és november 10-ig, a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes zavargások 75. évfordulójáig tart.

A weimari köztársaság bukásának és a náci diktatúra kiépülésének folyamatát politikatörténeti szempontból alaposan ismeri az utókor. Szinte percre pontosan dokumentálható, hogy a nácik miként bontották le a demokráciát és hogyan építettek a helyére elnyomó rendszert. “Alulnézetből” viszont ugyanez a folyamat még kevéssé ismert, ezért a 80. évfordulóra szervezett kiállítások, projektek a társadalomtörténet felől közelítenek a múlthoz, és a mindennapok életvilágára koncentrálnak. Azt mutatják be, hogy miként “fordult át a társadalom” – mondta a berlini német történeti múzeum (DHM) szervezésében összeállított programsorozat egyik kitalálója, Michael Wildt történész egy külföldi újságíróknak tartott beszélgetésen.
A kortársak többsége félreismerte és alábecsülte Hitlert, kevesen voltak, akik világosan látták, hogy mire készül. Ezt mutatja például, hogy még a liberális Theodor Heuss, a háború utáni Németország első államfője is megszavazta 1933 márciusában a Reichstagban az úgynevezett felhatalmazási törvényt, amelynek alapján Hitler parlamenti jóváhagyás nélkül hozhatott törvényeket – tette hozzá a Humbolt Egyetem kutatója.
A hagyományosan baloldali kötődésű szakszervezeti mozgalom vezetői is úgy vélték, hogy eredményesebben képviselhetik a dolgozók érdekeit, ha megpróbálnak együttműködni a nácikkal. A német szakszervezeti szövetség (DAGB) ezért 1933. május 1-jén Berlinben több százezer ember részvételével tartott ünnepi rendezvényt, amelynek fő szónoka Adolf Hitler volt. A szakszervezeti vezetők nem tudhatták, hogy már másnap, május 2-án felszámolják a szakszervezeteket, vagyonukat államosítják, tisztségviselőik jó részét pedig bebörtönzik – mondta Michael Wildt.
Berlin sokszínű társadalma sem az egyik napról a másikra lett “barna”, idomulva a náci félkatonai szervezeteknél rendszeresített egyenruhák színéhez. Ennek az átváltozásnak a részleteit igyekszik rekonstruálni az Elpusztított sokszínűség című programsorozat. A DHM-ben szerdán nyitó központi kiállításon több mint 40 berlini projektet mutatnak be, a tárlat ezért inkább csak “meghívó városnézésre” – mondta Simone Epel kurátor.
Számos projekt olyan csoportokra, társadalmi rétegekre irányítja a figyelmet, amelyek megszenvedték a náci üldöztetést, de történetüket még kevesen ismerik. Ezek közül a DHM-ben bemutatnak részleteket például a Kreuzberg-Friedrichshain kerületben működő Joliba egyesület kiállításából, amely a 19. században megjelent afrikai származású, fekete bőrű németek sorsáról szól, és bemutatják a német szintik és romák berlin-brandenburgi tartományi szervezetének kiállítását, amely a berlini szintik és romák üldöztetéséről szól.
Több berlini intézmény “elbarnulását” is rekonstruálták az évfordulóra. A DHM-ben bemutatott projektek között van például a helyi tömegközlekedési vállalat (BVG) Vörösből barna – a BVG 1933 után című kiállítása, amelyet az alexanderplatzi metróállomáson rendeztek be.
A sokszínűség eltűnését a társadalomtörténeti szemlélet jegyében egyéni sorsokon keresztül is ábrázolják a német fővárosban. Számos téren és utcasarkon hirdetőoszlophoz hasonlító “utcabútorokat” állítanak fel, amelyeken csaknem 250 berlini lakos portréját és az arcokhoz tartozó életutak állomásait mutatják be.
A DHM három évig szervezte a nagyjából 5 millió eurós költségvetésű programsorozatot. A munkát nem zárták le, a program nyitott, és napról-napra csatlakoznak hozzá újabb egyesületek, szervezetek. A kiállítások, előadások, felolvasások, könyvbemutatók, filmvetítések és egyéb projektek száma már az ötszázat is meghaladta – mondta André Schmitz, a berlini tartományi kormány kulturális államtitkára. A novemberig tartó programokba a város valamennyi iskoláját is be akarják vonni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Berlin a rendszerváltással és Németország újraegyesítésével “kapott egy második esélyt”, és ismét Európa egyik leginkább sokszínű és demokratikus városa lett. Ezért azonban “minden nap meg kell harcolni”, és emlékezni kell a veszteségekre, hogy sikerüljön megvédeni, amit újra megteremtettek. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top