ingyenes webstatisztika

Rekordokat dönt a kvótaár az uniós emisszió kereskedelemben

Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.

Az Európai Parlament tavaly április 8-án fogadta el a IV. kereskedési időszakra (2021-2030) vonatkozó ETS irányelv módosítást. Ezzel az uniós intézmények számos új intézkedést hoztak, melyek a rendszer működését eddig hátráltató strukturális problémák felszámolását célozták. Az egyik ilyen változás – amit már a tavalyi jogszabálymódosítást megelőzően kialakítottak, de csak idén lépett hatályba – az ún. „MSR – Market Stability Reserve”, (piac stabilitási tartalék) melynek az a célja, hogy az Európai Uniós emisszió-kereskedelmi rendszer ellenálló legyen a külső gazdasági hatásokkal szemben, és megvédje a kereslet-kínálat egyensúlyát.

Ezt úgy érik el, hogy az új mechanizmus keretében a piacon jelenlévő egységtöbbletnek megfelelően csökkentik a tagállamok által aukcióra bocsátható kibocsátási egységek mennyiségét és azokat tartalékba helyezik. Az MSR várt kínálatszűkítő hatása miatt 2018 során megháromszorozódott az év eleji árhoz képest a kibocsátási egységek ára, és nemrég a mindenkori rekordot jelentő 27 eurót is túlszárnyalta.

„Az elemzői vélemények ugyan eltérnek abban, hogy az MSR kínálatszűkítő hatása végül milyen mértékben fogja megnövelni az időszak végére a kvótaárat, de arról egyetértés van a szakértők körében, hogy a kvótaárak most már tartósan 20 euró fölött lesznek” – mondta el Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.

A másik fontos változás a térítésmentes kiosztásban lesz, mely ugyan 2030-ig még biztosan folytatódni fog, de a mértéke folyamatosan csökken. A III. kereskedési időszakra (2013-2020) a létesítményeknek terítésmentesen járó kibocsátási egységek kiosztása egy bázis időszak alapján valósult meg. A 2021-2030 közötti periódusban viszont már két bázis időszak (2014-2018 és 2019-2023) alapján lesz meghatározva, annak érdekében, hogy a kiosztás jobban lekövesse a létesítmények tényleges kibocsátását. Emellett változnak majd a kiosztás paraméterei is.

„Az ETS kötelezett létesítmények a változások miatt komoly bizonytalanság elé néznek, hiszen meg kell becsülniük, hogy hogyan alakul a térítésmentes kiosztásuk a IV. kereskedési időszakban és ennek megfelelően a karbon piaci kitettségük. A kitettség mértékétől függően fontos hosszútávú döntéseket kell meghozniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják fedezni ezt a kitettséget. A kvótagazdálkodási-stratégia alkotása a legegyértelműbb megoldás a kitettség folyamatos követésére és megfelelő fedezésére” – tette hozzá Lukács Ákos.

Az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere a közösség egyik szakpolitikai alappillére a klímaváltozással szemben folytatott küzdelemben, melynek célja az üvegházhatású gázkibocsátás (ÜHG) költséghatékony csökkentésének ösztönzése. Az EU ETS volt a világ első „karbon” piaca és a mai napig a legnagyobb. Jelenleg összesen 31 országban üzemel a rendszer, mind a 27 tagállamban, valamint az Egyesült Királyságban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Az EU teljes ÜHG kibocsátásának megközelítőleg 45 százalékát fedi le a rendszer.

Az EU ETS az ún. „cap and trade” elve alapján működik, mely meghatározza a teljes rendszerre vonatkozó kibocsátási korlátot és annak folyamatos szűkülését, ezáltal ösztönözve a rendszer alá tartozó több mint 12.692 energia- és nehézipari létesítmény ÜHG emissziójának csökkentését. A teljes rendszer korlátain belül a létesítmények kibocsátási egységeket (EUA – European Union Allowance) vásárolhatnak, illetve bizonyos iparágak esetében térítésmentesen kaphatnak. A vásárlandó egységeket a tagállamok aukció keretében bocsátják a rendszerbe és a másodlagos piacon keresztül zajlik a létesítmények közötti kereskedés (többnyire brókereken keresztül). A teljes EU ETS-re vonatkozó kibocsátási cél az, hogy 2020-ra 21 százalékkal csökkenjenek a kibocsátások a 2005-ös szinthez képest, 2030-ra pedig már 41 százalékkal.

Az EU ETS irányelv hatálya alá tartozó közép-kelet-európai létesítmények listája interaktív Tableau dashboardunkon érhető el. Bővebb információt weboldalunkon találhat.

 

 

A Deloitte-ról

A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, továbbá jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelmével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy 225 000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon.

A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.com/hu/magunkrol.

 

640x40_feher
Scroll To Top